A Feltámadás ünnepe kezdődik nagyszombat estéjén

A nagyszombat esti vigíliával kezdődik a
Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, a
húsvét. Az ünnep a
kereszténység legnagyobb
örömhírét hirdeti: Jézus
feltámadt halottaiból, hogy minden embert
megváltson bűneitől.


A vigília során a
liturgia részvevői átélik
Krisztus feltámadását, a
világosság győzelmét a
sötétség fölött, az
egyiptomi rabságból, a
sátán szolgaságából
való szabadulást, lelkük
föltámadását, és
egyúttal ünneplik a keresztfán
szerzett megváltásukat is. A
szertartás, aminek négy lényegi
része van, a IV. századig vezethető
vissza.


A fény liturgiájában a
fényköszöntő rítus az
ókori lámpagyújtás ősi
szertartásából fejlődött
ki. A tűzszentelés a Frank
Birodalom
ban már a VIII. században
szokás volt a pogány tavaszi tüzek
ellensúlyozására, amit Róma
a XII. században vett át. Ekkor
vált általánossá a
bevonulási körmenet is. A
húsvéti gyertyához
kapcsolódó ősi szertartás a
galloknál nyerte el mostani
formáját (a kereszt jelének, az
évszámnak, valamint az alfa és
omega betűknek a bevésése, a
tömjénszemek ráhelyezése). A
glóriára ismét megszólalnak
a harangok, az orgona és a csengők. Az
olvasmányok és az evangélium
után következik a
keresztkútnál végzett
vízszentelés, közben a mindenszentek
litániájával. Ha vannak
felnőtt keresztelendők, ekkor kapják
meg a beavató szentségeket, ahogy az
már az ősegyházban is gyakorlat
volt. A vigília ünnepségét az
Eucharisztia ünnepélyes bemutatása
koronázza meg.


A húsvéti vigília
szertartását szombat este,
általában sötétedés
után mutatják be. A legtöbb helyen
ekkor, másutt pedig a
húsvétvasárnap reggeli
szentmise idején tartják a
feltámadási körmenetet, amelyen a
hívők a külvilág felé is
bizonyságát adják hitüknek
és örömüknek.