A felívelő magyar korszak első jelei

A felívelő magyar korszak első jelei
Hétfőn a nagyvárad-újvárosi református templomban tartották a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét, melynek díszvendége Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Számos egyházi és világi személyiség megtisztelte a jelenlétével a rendezvényt.

Zsúfolásig megtelt tegnap délben a várad-újvárosi református templom, minden bizonnyal amiatt, hogy az idén a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Ugyanakkor a felszólalókon kívül olyan világi és egyházi személyiségek tartották még fontosnak, hogy ott legyenek, mint például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán humán-erőforrás miniszter, Böcskei László római katolikus megyés püspök, Csűry István királyhágómelléki református püspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Mile Lajos kolozsvári főkonzul, valamint a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények rektorai, élvonalbeli politikai szereplők.

Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, melyen Szomor Abigél egyetemi lelkész hirdette az igét, Ézsaiás próféta könyve 40. része 31. verse alapján. Szószéki beszédében azt hangsúlyozta: akkor felelünk meg a leginkább Isten akaratának, ha álmodunk, termelünk, alkotunk, kérdéseket teszünk fel és a határainkat feszegetjük. Mindehhez szellemi és fizikai „üzemanyag”, hajtóerő szükséges, de ezek illékony és változó fogyóeszközök, ezért csak akkor tudjuk sikeresen megvalósítani a célkitűzéseinket, ha bízunk az Úrban, akinek köszönhetően újra és újra erőt kapunk.

Nagybetűs ünnep

Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nagybetűs ünnepnek nevezte a rendezvényt azért is, mert „élünk, fennmaradtunk és itt vagyunk, új helyzetben, új épülettel, nagyszerű lehetőségekkel és áldást hozó vendégekkel”, akinek a jelenléte csak fokozza az oktatás minősége iránti elkötelezettséget. Arra hívta fel a figyelmet: a váradi magyar felsőoktatás évszázados múltra tekint vissza, amire büszkék lehetünk, még akkor is, ha ez a folyamat időnként megszakadt. Úgy fogalmazott: az elmúlt időszak fejlesztéseinek, átszervezéseinek, a kitartó munkának, a tudatos oktatáspolitikának és a bölcs támogatóknak betudhatóan már látják az alagút végét, de még sokat kell dolgozniuk ahhoz, hogy elérjék. A meghozott intézkedések, reformok azonban lassan biztosítják az egyetem költséghatékony működését, lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy megszilárduló pályára álljanak. Folyamatosan javul a PKE társadalmi beágyazottsága, és újdonság például az, hogy az egyetem hamarosan Cambrige-nyelvvizsga helyévé válik, illetve a Colloquia nyelvvizsga központtal közösen létrehoz egy ösztöndíjat. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a PKE az általa képviselt értékrendet ne csupán a partiumi magyarság számára, hanem az európai és nemzetközi közösség számára is közvetíteni tudja, nemzetköziesített képzési formában, előremeneküléssel. Ugyanakkor kiemelte, hogy a PKE elindult a campuszosodás útján, a diákoknak pedig azt kívánta: váljanak sorsformálókká.

A szülőföldön

Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke többszörösen is köszönetet mondott a magyar kormánynak, nem csupán az egyetemnek nyújtott nagylelkű anyagi segítségért, hanem azért is, hogy a várad-újvárosi református templom felújítását is társfinanszírozta. Megtisztelőnek nevezte, hogy Orbán Viktor a világ jelentős helyszínein tett látogatásai után Erdélyben és a Partiumban folytatta az útját, szerinte ez beszédes kifejezése annak, hogy politikájának, illetve kormányának értékrendjében, a prioritásai közt milyen fontos helyet foglal el az 500 éves reformáció. Tragikusnak nevezte, hogy az országunk élen jár a kivándorlásban, meglátásában nyíltan ki kell mondanunk, hogy a migránsbarát Brüsszelnek inkább arra kéne erőfeszítéseket tennie, hogy a szülőföldünkön boldogulni tudjunk, idehaza legyünk büszke európaiak. Hangsúlyozta: Magyarország a politikájával erre törekszik, ezt a célt szolgálják gazdasági és egyéb stratégiái, a határokon átívelő nemzetegyesítést kitűző nemzeti együttműködés rendszere. Az általános helyzet- és problémafelvetés után a volt püspök az anyanyelven folyó oktatás jelentőségét nyomatékosította.

Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által erdélyi felsőoktatásra biztosított pénzösszeget kezelő Sapientia Alapítvány elnöke az elmúlt 17 esztendőre visszatekintve kifejtette: létrehozása óta 2016 végéig a Sapientia Alapítvány 25,6 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól. Ennek az összegnek több mint 25 százalékát, 7,3 milliárd forintot a Partiumi Keresztény Egyetem működtetésére fordították. Az ingatlanfejlesztésekre 11,6 milliárd forintot költöttek, ebből a forrásból 2,3 milliárd jutott a partiumi egyetemnek. Az elmúlt 17 év alatt az összes magyar támogatás, amely eljutott az alapítványhoz, meghaladja a 37 milliárd forintot – jelezte.

Oktatni és nevelni

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetemnek nem csupán oktatnia, hanem nevelnie is kell.
Arra a saját maga által feltett kérdésre választ adva, miszerint elegendő-e, ha egy egyetem csak oktat, vagy nevelnie is kell, tartsa-e szem előtt a nemzet előtt álló kihívásokat, kijelentette: nem elegendő csak oktatni, különösen egy olyan egyetemen, amelyet a magyar állam alapított és működtet. A nevelésnek is helyet kell kapnia, hiszen az erdélyi oktatási hagyományok is bizonyítják, hogy akkor volt fejlődés, felemelkedés, ha az oktatás együtt járt a neveléssel. „Különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben és Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve folytatni lehet az ezeréves utat”. Megjegyezte: az egyetem nemcsak épület, hanem szellemiség, lelkület, elköteleződés a tudományok iránt, új utak keresése, szabadságszeretet és nemzeti jövőkép is, majd Orbán Viktorhoz fordulva azt mondta, helyes döntés volt az erdélyi egyetemek, a Sapientia és a Partiumi egyetem létrehozása, ami hozzájárul, hogy „a magyar közösség nem válik futó emlékké”.

Erős hátország

A nagy tapsot kapó Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: készen állnak az együttműködésre, és jól fog járni, sőt már most jól jár a Kárpát-medencében az a nép, amelyik együttműködik a magyarokkal. Kifejtette: a magyarok megerősödése hozzájárul a Kárpát-medencében élő más népek békességéhez, és jólétéhez is. Szerinte mindez annak a következménye, hogy „sikerült erős és tekintélyes európai középállammá tennünk Magyarországot”. Úgy vélte: a kettős állampolgárság, az oktatási lehetőségek bővítése, a magyar szellemi erőközpontok megerősítése, mind a felívelő magyar korszak első jelei. „Ma olyan gazdasági programok futnak szerte a Kárpát-medencében, amelyek segítik önöket, hogy szülőföldön megmaradhassanak, és boldogulhassanak” – fogalmazott.
Fontosnak tartotta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem nevében is szerepel a keresztény és a Partium szó. Úgy vélte, az előbbi azt jelzi, hogy az egyetem kiáll az európai fősodorból már kiszorított olyan értékek mellett, mint a keresztényi szeretet, az igazságosság és a felelősség, utóbbi pedig azt a küldetést jelzi, melyet a történelem során a Partium megtestesített: „az egész nemzet megvédéséhez az egyes részek megóvásán keresztül vezet az út”.
A jövő kérdéseire válaszolva kijelentette: „ma csak annyit mondhatunk, hogy minden egyes nappal szélesebb lesz az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, önök pedig Erdélyben, Partiumban saját jövőjüket építhetik”. Ma már van minek nekivetnünk a hátunkat. Olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb csak álmodozhattunk – tette hozzá. „Az anyaország összeszedte magát és a saját lábára állt: munka alapú gazdaság, családalapú társadalom, patrióta oktatás, és nemzeti elvű külpolitika” – húzta alá.
A kormányfő emellett további támogatást ígért az egyetemnek. Kijelentette: csak akkor lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat sikerül a nemzet szolgálatába állítani. „A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, elég merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett” – fogalmazott. Végül arra biztatta az egyetem tanárait, hogy neveljenek bátor, felkészült, és tettre kész erdélyi fiatalságot, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő, kurázsi, és nagyra törés, hogy hozzá illő, és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon és fel is építse azt.

Az ünnepségen a hagyományokhoz híven megtörtént az elsőéves hallgatók fogadalomtétele. Emellett műsorral szolgált a Csillagocska Alapítvány és fellépett a PKE kórusa Kovács Gábor karnagy vezényletével.

Ciucur Losonczi Antonius