„A felelősségteljes szerepvállalás hozhatja meg a biztonságot”

„A felelősségteljes szerepvállalás hozhatja meg a biztonságot”
Biró Rozália RMDSZ-es képviselő, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke képviselte a román parlamentet a brüsszeli NATO-csúcs alkalmával, az Észak-atlanti Szövetség székhelyén tartott NATO kötelezettségek elnevezésű értekezleten július 10–12. közt.

A kétnapos rendezvényen Ukrajna, Grúzia és Afganisztán államelnökei, Kanada, Izland, Macedónia miniszterelnökei, Németország, Litvánia, Észtország védelmi miniszterei, valamint Lengyelország, Törökország és Kanada külügyminiszterei elemezték az értekezlettel párhuzamosan zajló NATO-csúcstalálkozó napirendjén szereplő kérdésköröket.

– Mi volt a tárgyalások lényege? – kérdeztük Biró Rozáliát.
– A NATO-csúcs és a vele egyidőben szervezett értekezlet a Képesek vagyunk nyílt párbeszédre! kijelentés égisze alatt zajlott, kiemelt hangsúlyt fektetve a tagállamok szolidaritásának megerősítésére. Az Atlantic Council és a The German Marshall Fund által rendezett esemény célja az volt, hogy a 29 tagállamból érkezett résztvevők az elhangzott álláspontokból, véleményekből kiindulva kérdéseket tehessenek fel és párbeszédet folytathassanak a vezető politikusokkal. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkárának azon kijelentésből kiindulva, miszerint nincs kőbe vésve, hogy a NATO mindig létezni fog, az Észak-atlanti Szövetség belső és külső feszültségeiről, az USA és Németország közötti nézetkülönbségekről, Oroszország és Kína növekvő befolyásáról tárgyaltunk az első napon.

– Hogyan értékelték a résztvevők Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének azon kijelentéseit, amelyek a NATO tagállamok anyagi kötelezettségvállalásával kapcsolatosak, miszerint a GDP-jük két százalékát a szövetség kapacitásainak bővítésére kell fordítaniuk?
– Különböző nézőpontoknak adtak hangot a résztvevők. Míg 2014-ben mindössze három NATO-tagállam teljesítette, addig az idénre már nyolc fizeti be a nemzeti bruttó összterméke 2%-át a közös költségvetésbe. Bár Németország védelmi minisztere kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország valószínűleg csupán 2024-ben fogja ezt a kötelességét teljesíteni, hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi kapacitásának erősítésére van szükség, illetve a tagok szolidaritásának növelésére. Stoltenberg főtitkár viszont kiemelte azt a tényt, hogy amióta Trump államelnök nyomást gyakorol e kérdésben, lényegesen emelkedtek a befizetett összegek.

Védelmi rendszer

– Egyre gyakrabban hangoztatják az EU vezetői az Unió saját védelmi rendszere kialakításának szükségességét. Mi az aktuális álláspont erre vonatkozóan?
– Míg két-három évvel ezelőtt, hasonló rendezvényeken csupán a sorok közül lehetett kihallani a saját védelmi rendszerre való utalást, addig ma már nyíltan beszélnek európai védelmi kapacitásokról, és arról is, hogy ezt az EU tagállamainak kell finanszírozni. Természetesen hangsúlyozottan mellé illesztik azt is: figyelni kell arra, hogy ne legyen egymásra tevődés a NATO védelmi rendszerrel, és nem annak gyengítése céljából, hanem erősítéséért fejlesztjük ki. Viszont tagadhatatlan az a tény hogy külön kapacitásokról beszélünk, még ha nem is mondjuk ki, hogy külön hadseregekről. A válaszreakciók, a védelmi lépések hatékonyságának növelése érdekében rugalmasabb, régiónkénti hangsúlyosabb jelenlétet biztosító védelmi rendszerről beszélünk napjainkban.

– Milyen szerepet vállal fel a jövőben a NATO a terrorizmus elleni küzdelemben?
– A közel 40 célkitűzést tartalmazó akciótervnek megfelelően a NATO összehangolt és átfogó civil, illetve katonai erőforrásokat összekapcsoló nemzetközi tevékenységet fejt ki e téren. Még a tavalyi év folyamán létrejött a nemzetközi terrorizmus jelenségének stratégiai elemzését végző NATO-részleg, amelynek jelen pillanatban déli regionális központja működik, monitorizálva, elemezve a veszélyeket, a provokációkat és azok lehetséges következményeit. Annak érdekében, hogy növelje partnerei ellenállóképességét a terrorizmussal szemben, 2017 elejétől tanácsadási tevékenységet végez Líbiában és jelen pillantban Jordánia és Tunézia részére is. Az idei NATO csúcson három prioritás fogalmazódott meg, az első a NATO-partnerek képzése a terrorizmus jelenségének felszámolása céljából, aztán az iszlám állam elleni nemzetközi koalicíó erősítése, és végül, de nem utolsó sorban, a partnerállamok esetleges válsághelyzetek megoldásának, menedzselésének felkészítésére.

– Mi az amit várhatunk EU-NATO együttműködés terén?
– Az EU és a NATO tanácsai az idén nyáron fogadták el azt a közös együttműködésre vonatkozó harmadik jelentést, amely a hibrid fenyegetések a kibernetikai és a tengeri biztonság, valamint a stratégiai kommunikáció kérdéskörét határozza meg prioritásként. A két szervezet erősítette együttműködését, a Földközi-tengeren lezajlott közös katonai gyakorlatozások által, ugyanakkor a török és a görög partnerekkel szorosabb partnerséget indítványozott az Égei-tengeren keresztül zajló migráció felszámolása érdekében.

– A NATO-val való stratégiai partnerségünkből kiindulva, melyek Románia érdekei?
– Igen nagy fontosságot kell tulajdonítsunk a NATO keleti határán fekvő tagországok kollektív védelmének, valamint Románia energetikai függetlenségének, annak érdekében, hogy megőrizzük a békét e térségben a nyugat-balkáni stabilitás létfontosságú. Ezért is tartom nagyon fontos lépésnek azt, hogy a múlt heti csúcs alkalmával meghívták Macedóniát a NATO-hoz való csatlakozási tárgyalások elkezdése érdekében. Számunkra a NATO-ban és az EU-ban való felelősségteljes szerepvállalás hozhatja meg azt a biztonságot és támogatást amely az ország fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges.

Ciucur Losonczi Antonius