A felek közti eltartási kötelezettségről

A felek közti eltartási kötelezettségről

Nagyvárad – Csütörtök
délelőtt a Bihar megyei RMDSZ
székházban
sajtótájékoztatót tartott Cseke
Attila szenátor. Az új Polgári
Törvénykönyvnek a felek közötti
eltartási kötelezettségre
vonatkozó részét ismertette.


Az új Polgári
Törvénykönyv-tervezet (Ptk.) szerint
eltartási kötelezettség
létezik a házastársak, az egyenes
ági leszármazottak, a testvérek,
illetve egyéb olyan személyek közt,
akikről a jogszabály említést
tesz. Az eltartási kötelezettség
személyes jellegű,  vagyis nem
átruházható, és akkor
szünik meg, amikor valamelyik fél meghal.
Csakis azon egyének jogosultak rá, akik
szükséghelyzetben  vannak, azaz
nem tudják eltartani magukat
munkavégzéssel vagy a javaik
eladásából. Az a fél, aki
elvileg hozzájárult a
házastársa gyermekének
eltartásához csakis akkor
kötelezhető arra, hogy eltartsa az
illető kiskorú gyermeket, amennyiben ennek
természetes szülei meghaltak, eltüntek
vagy szükséghelyzetben vannak. A
későbbiek folyamán az immár
felnőtt gyermek arra kötelezhető, hogy
eltartsa azt a személyt, aki ezt
megelőzően 10 évig eltartotta őt.
Az eltartási kötelezettségre a
következő sorrend érvényes:
elsősorban a házastársakra és
a volt házaspárokra vonatkozik; a
leszármazottak előbb
kötelezhetőek eltartásra, mint a
felmenőik; a testvérek előbb a
szüleiket kötelesek eltartani, és csak
utána a nagyszüleiket; nem jogosultak
eltartásra azon személyek, akik
súlyosan vétkeztek azok ellen, akik el
kellene tartsák őket.

Visszaigényelheti az
értékét


Csakis az a személy kötelezhető
 eltartásra, aki rendelkezik az ehhez
szükséges pénzügyi és
dologi eszközökkel. A szülőnek az
utóddal szembeni eltartási
kötelezettsége pénzben kifejezve nem
haladhatja meg a havi nettó jövedelem
egynegyedét (1 gyermek esetében),
egyharmadát (2 gyermek esetében), illetve
ötven százalékát
(három vagy ennél több gyermek
esetében). Az eltartási
kötelezettség kifejezhető
természetben (például a
nevelési, oktatási stb.
költségek fedezésével,
és a megfelelő életszínvonal
biztosításával) vagy egy fix
összegben, amit a bíróság
itél meg abban az esetben, ha az
eltartásra kötelezett személy nem
hajlandó a természetbeni
juttatásra. Abban az esetben, ha valamilyen
okból kifolyólag bebizonyosodik, hogy a
természetbeni juttatás vagy a fix
összeg jogtalanul járt az eltartottnak, az
erre kötelezett személy
visszaigényelheti  ennek
ellenértékét a
haszonélvezőtől.
Újdonságnak
 számít a régi Ptk.
rendelkezéseihez képest, hogy a felek
alapos indokok esetén megegyezhetnek abban
(akár bírósági úton
is), hogy az eltartásra kötelezett
személy előre kifizet egy olyan
globális összeget, mely hosszabb időre
fedezi az eltartott szükségleteit. Ez
akár vonatkozhat az eltartás egész
periódusára is.

Ciucur Losonczi Antonius