A csábítás művészete

rodrigocmagalhaes.com
rodrigocmagalhaes.com
A Transilvania Állami Filharmónia nem mindennapi összeállítással várta az új, 2015-2016 évad közönségét. Egyedi produkciónak tekinthető az a mozi-koncert, amellyel fogadta a hallgatóit.

Bemutatták a Pandora szelencéje-című, 1929-ben készült, 133 perces német némafilmet, amelynek rendezője G. W. Pabst, a zenei aláfestést Filharmónia zenekara biztosította.
A görög mitológiában szereplő nő neve Pandora, aki a bajok és szerencsétlenség forrása. A bajokat tartalmazó szelencét kíváncsiságból felbontotta.
A film Frank Wedekind regénye nyomán készült.
Fr. Wedekind (1864-1918) örök témája a férfi és nő közti torzult kapcsolat. A nő alakját szinte démonizálta. A polgári erkölcs értékrendjével való szembeszegülése érezhető alkotásaiban. Az 1895-ben írt Föld szelleme és 1904-ben folytatásként alkotott Pandora szelencéje-című műveit filmesítette meg az osztrák filmrendező, G. W. Pabst. A regényből Albert Berg operát írt, Lulu címmel.
G. W. Pabst(1885-1967) filmrendező Franciaországban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedett.
A film főszereplője Lulu, egy táncos örömlány. Nincs olyan férfi, aki ellent tudna állni szerelmi csábításainak. Ellenben mesterségének áldozatává válik.
Forgatókönyvírók: G. W. Pabst, Ladislaus Vajda. Operatőr: G. Krampf. Szereplők: Louise Brooks (Lulu), Fritz Kortner (dr. Peter Schön), Gustav Diessl (Jack the Ripper), Carl Goetz (Schigolch), Alice Roberte (Countess Anna).
A fekete- fehér némafilmet a zenei aláfestés kiegészíti, megerősíti. A film eredeti zenéjét a kor egyik legnevesebb zeneszerzője Willy Schmidt –Gentner írta.
Louise Brooks kiválóan alakítja az erotikus hatalommal rendelkező nő alakját, akinek a férfiak nem tudnak ellenállni.
A rövid bubi frizurájával divatot teremtett. A táncos színésznő a Pandora szelencéje-című filmben tűnt fel, és vált világhírű filmcsillaggá. Maga a rendező akarta, hogy Lulu szerepét Louise Brooks alakítsa. A szerepet eredetileg az akkori idők egyik legnagyobb filmdívájának Marlene Dietrichnek szánták.
A kor szelleme szerint idegennek tűnik a független nő alakja, aki a csábítás erejével uralja a férfiakat. A film kezdő jelenetében Lulu, a táncosnő öltözőjébe tekinthet be a néző. A művésznő ráveszi dr. Schönt, hogy a menyasszonyának szakító levelet írjon. Ezáltal Lulu rabjává válik. Aztán tovább szedi a „szerelmi áldozatait”.
Talán itt jegyezhetnénk meg, a suffragette mozgalom kibontakozását is.
A filmet Hitler hatalomra kerülésével betiltották.
Az évtizedek folyamán a zenei rész elveszett. 2013-ban a Goethe Intézet kérte fel Dominik Schuster zeneszerzőt, hogy komponáljon a filmhez nagyzenekari kompozíciót. Dominik Schuster Münchenben tanulta a filmzenei alkotást. 2012-ben megnyerte a „German Game Music Award” díjat.
A világhírű filmet az új zenei aláfestéssel először Bukarestben, az Athenaeumban mutatták be. Kolozsváron a Pandora szelencéje-című mozi-koncert a második előadás. A Német Kulturális Intézet támogatásával valósult meg. Vezényelt Stefan Geiger. Kölnben Trassingenben, Brémában, Párizsban és Philadelphiában tanult. A tanárai voltak Branimir Slokar és Eötvös Péter.
Világviszonylatban Kolozsvár második város, ahol a Pandora szelencéje című filmet Dominik Schuster által komponált élőzenével mutatják be, Stefan Geiger karmester vezényletével.
A kolozsvári nézőközönség számára élmény volt a produkció, amelynek bizonyos szempontból megrázó hatása a maga nemében egyedülálló. Hangversenyteremben filmvetítés eddig tudomásom szerint nem volt. A némafilm kitűnő színészi produkciója, és az élő zene avatott előadói olyan egyedi élményt tudtak produkálni, ami felejthetetlen.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter