A buszra várva

A buszra várva

Senkit sem akarunk megtéveszteni a fenti
címmel, melynek csupán annyi köze van a
váradi tömegközlekedéshez, hogy
vallásos témájú darabjukban,
mely a fenti címet viseli, autóbuszra
vár a váradvelencei gyülekezet
ifjúságának az a csoportja, mely az
egyetemes imahét alkalmával
lelkipásztorukkal, Farkas Antallal
szolgálatot vállaltak a rogériuszi,
fugyivásárhelyi és legtutóbb ma
egy hete a belényesújlaki
gyülekezetekben.


Korunk egyik rákfenéje a
szekularizáció, a társadalom
minden szegmensében jelentkező
türelmetlenség, kételkedés,
hitetlenség, széthúzás. Az
előadás betekintésre
kínál alkalmat, hogy a fenti okok hogyan
csapódnak le az egyes emberi életekben,
akár egy téli, késő
délutáni
autóbuszvárakozás közben is.


Egy megosztott világban a
keresztyénség
megosztottságával is
szembesülünk. Ezékiel
próféta szava „hogy legyenek
eggyé kezedben,” mely alapgondolata az
egyetemes imahét programjának,
reménnyel tölthet el, hogy Isten egyszer
összegyűjt, saját
népének nevez és meg is
áld, hogy ezt az egységre
törekvést tudjuk munkálni és
szolgálni a világban, melyben a
keresztyének megosztottsága
botránkozást kelt. Isten az, aki
helyreállítja az egységet,
megbékélteti az embereket
egymással és új helyzetet hoz
létre azért, hogy a világban
minden – és itt az
autóbuszvárásra gondolva –
menetrendszerűen történjen.


A jó humorral spékelt darabban
voltaképpen az Úrra való
várakozásról van szó, aki
megígérte, hogy időben jön el.
Csak hinni és bízni kell az ő
szavában. Farkas Antal lelkipásztor a
népes belényesújlaki
gyülekezet közösségében a
Zsoltár 117,1-2 versei alapján hirdetett
igét, melynek alapgondolata: keresztyének
szemtől szemben a vallási
sokszínűséggel. Az istentiszteletet
követően a vendéglátó
gyülekezetben szeretetvendégségre
került sor, melyen a velenceieken
kívül a helybéli fiatalok is
részt vettek.

(Anton Wolf)