A brit kormány "nem fontolgatja" szárazföldi erők bevetését

A brit kormány “jelen pillanatban nem foglalkozik” szárazföldi erők líbiai bevetésének gondolatával – mondta vasárnap a brit pénzügyminiszter.

George Osborne a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott, hogy “a pillanatnyi feladat” az ENSZ akaratának betartatása.
    Arra a riporteri felvetésre, hogy mi történik, ha a repüléstilalmi rendelkezést sikerül ugyan érvényesíteni, ám Kadhafi líbiai vezető továbbra is ellenőrzése alatt tartja az országot, Osborne kitérően annyit mondott, hogy a fejlemények “jelenlegi szakaszában ez spekuláció”. Hozzátette: Kadhafi megpróbálta bevenni Bengázit – a felkelők északkelet-líbiai központját -, és ez nem sikerült neki, vagyis a külföldi beavatkozásnak “máris van valamelyes hatása”.
    A miniszter igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az ENSZ-határozat a brit kormány értelmezése szerint lehetővé teszi-e a légvédelmi rendszerek mellett a líbiai harckocsik és katonák elleni támadásokat is.
    A hosszabb távú célokról a brit politikus kijelentette: Nagy-Britannia – másokkal együtt – már korábban világossá tette, hogy Kadhafi távozását szeretné, “ez azonban nem része az ENSZ-határozatnak … a líbiai népnek kell döntenie saját sorsáról”. Osborne szerint a katonai fellépés célja “a mozgástér megteremtése” ahhoz, hogy a líbiai nép e döntést a saját jövőjéről meghozhassa, anélkül, hogy katonai támadásoknak legyen kitéve saját kormánya részéről.
    A líbiai hatalmi váltás szükségességét már David Cameron brit kormányfő is egyértelművé tette.
    Cameron, aki még a hadműveletek kezdete előtt tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a brit katonai részvételről, gyakorlatilag nemmel válaszolt arra a képviselői felvetésre, hogy a Biztonsági Tanács határozatát végre lehet-e hajtani líbiai rendszerváltás nélkül. A kormányfő a péntek este tartott előzetes parlamenti vitában azt mondta: London korábban is hangoztatott véleménye az, hogy Kadhafinak távoznia kell Líbia békés, sikeres és demokratikus jövője érdekében, és “ez az álláspont továbbra is érvényes”. “Szinte lehetetlen elképzelni Líbiai jövőjét úgy, hogy abban (Kadhafinak) is része legyen” – tette hozzá a brit miniszterelnök.
    Hasonló véleményeket fogalmazott meg a vasárnapi brit sajtó is.
    A The Sunday Times című vezető konzervatív vasárnapi brit lap szerkesztőségi kommentárja szerint az iraki háború utáni időszakra szóló tervezés elmaradása hosszú és véres konfliktushoz vezetett. Így megvan a kockázata Líbiában is annak, hogy a repüléstilalmi övezet “kitakarítja ugyan az égboltot”, de nem akadályozza meg Kadhafit abban, hogy szárazföldi egységeit bevesse a városok ellen. Ez tehetetlen színben tüntetné fel a nyugati szövetségeseket, és belesodorhatja őket egy nem kívánt szárazföldi háborúba.
    Ezért – jóllehet az ENSZ-határozatban ez nem szerepel – a líbiai rendszerváltást kell elsődleges célként megjelölni, mivel “nem lehet együtt élni egy olyan emberrel, mint Kadhafi, vagy akármelyik családtagja, aki utódlására törekszik” – áll a The Sunday Times kommentárjában.  
    A The Observer – a legnagyobb baloldali liberális vasárnapi brit lap – véleménye szerint is “az erkölcsi érzék azt az alapvető reményt táplálja, hogy Kadhafit elűzik” a hatalomból. E lap szerint azonban ehhez kizárólag a líbiaiaknak van joguk.
    A The Observer szerint fennáll egy olyan helyzet kialakulásának kockázata, hogy “a NATO üres égbolton járőrözik”, miközben az ország nagy része Kadhafi ellenőrzése alatt marad, és egy ilyen patthelyzetben, a konfrontáció elhúzódása esetén “könnyen eróziónak indulhat” a nemzetközi közösség elszántsága.