A Brexit gazdasági szempontból inkább káros

1Hozzászólás
Dr. Chikán Attila akadémikus, közgazdász
Dr. Chikán Attila akadémikus, közgazdász
Nemrég a RODOSZ meghívására Nagyváradon tartott előadást dr. Chikán Attila akadémikus, közgazdász, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója, a Rajk László Szakkollégium elnöke, a Corvinus Egyetem korábbi rektora. Exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.

– Mi a véleménye a Brexitről?
– Európát nagyon sokszínű társadalmak alkotják, a britek pedig mindig is egyfajta külön színfoltot jelentettek. Már a csatlakozásukkor is nagyon sok kérdés merült fel, kezdve azzal, hogy jóval később csatlakoztak, mint más vezető európai országok. Tulajdonképpen a kétely afelől, hogy jó-e az Egyesült Királyságnak az, hogy tagja az Európai Uniónak, mindvégig fennmaradt, tehát ilyen értelemben nem meglepő az a fejlemény, hogy egyszer csak eljutottak odáig, hogy kilépjenek. Azt gondolom, hogy ennek a hátterében nagyon nagy mértékben ilyen érzelmi dolgok, értékválasztások állnak, sokkal inkább, mint gazdasági racionalitás, melynek szempontjából a Brexit eléggé megkérdőjelezhető. Az üzletemberek eléggé el is vannak emiatt keseredve. A másik része a dolognak: tudjuk nagyon jól, hogy a skótok és az írek egyáltalán nem annyira boldogok a történtek miatt, tehát fenyegeti a következményeiben az Egyesült Királyságnak az integritását, az egységét. Más oldalról pedig az a helyzet, és ez az egyesült államokbeli választásokkal is összefügg, hogy a világban egy nagymértékű elégedetlenség létezik a jelenleg működő politikai struktúrákkal szemben, és az emberek olyan eszközökkel fejezik ki ezt az elégedetlenségüket, melyek a rendelkezésükre állnak. A népszavazás ennek a módja, és hát elég sok elégedetlenség felgyűlt Nagy Britanniában ahhoz, hogy az emberek azt érezzék, valamit lépni kell, a Brexit pedig egy elegendő radikális lépés ahhoz, hogy úgy érezzék, csináltak is valamit. Összefoglalva mindezt úgy vélem, hogy ennek gazdasági szempontból inkább kára van, mint haszna, Európa és az Egyesült Királyság számára is. Ugyanakkor viszont egy ideig gondolkodóba ejtheti az embereket afelől, hogy mi az ami fontos. Talán még annyit hozzá lehet tenni, hogy a Brexit, és Donald Trump megválasztása is annak az újfajta politizálásnak az egyik megnyilvánulási formája, amelyik a tömegmédia eszközeire támaszkodva úgy tud információkat közölni, hogy ezzel a politikát áttolja a populista oldalra elég erősen, hiszen azokkal a gondolatokkal lehet könnyebben szavazatokat nyerni, amelyek a embereknek az érzelmeire hatnak, és nem pedig a sokkal nehezebben áttekinthető gazdasági vagy pénzügyi folyamatoknak koncentrálnak.

Globalizáció

– Milyen hatással lesz a világra Donald Trump gazdaságpolitikája?
– Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Egyesült Államok, szemben Európa legtöbb országával, nem egy nyitott gazdaság. Ott a külgazdasági kapcsolatoknak a jelentősége sokkal kisebb, mint a nyugat-európai országokban. Különösképpen Magyarországhoz viszonyítva mindenképpen, amelyik a legnyitottabb országok közé tartozik az egész világon tulajdonképpen. Az Egyesült Államokban tehát jobban teret lehet engedni annak, hogy nem racionális érvek alapján döntsenek. Mert az a véleményem, hogy a Trump-féle bezárkózási politika nem racionális az amerikaiak részéről, viszont érthető, mert ennek hangsúlyozásával lehetett meg lehet szavazatokat nyerni. A Trumppal kapcsolatban két dolgot említenék. Az egyik az az, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni magát a Trumpot, illetve az őt körülvevő figurákat, és azt gondolni, hogy ők bohóckodnak, holott ez egyáltalán nincs így. Nyilvánvalóan rendelkeznek olyan képességekkel, hogy akaratot érvényesítsenek, és hát ezt meg is teszik. A másik oldalról viszont szintén nagyon izgalmas kérdés, hogy valójában a demokratikus piacgazdaságban magának a demokráciának az érvényesülése mennyiben és hogyan lehetséges, vagyis más megfogalmazásban az amerikai demokratikus intézményrendszer, amire nagyon büszkék vagyunk amiatt, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének az iskolapéldája, mennyire képes ellensúlyt képezni az elnöki hatalommal szemben. Ezt majd meglátjuk, egyelőre úgy tűnik, hogy döntetlenre áll a meccs, mert az, hogy az úgynevezett Obamacare-t nem sikerült az első körben eltörölni, azt mutatja, hogy azért ezek a fékek működni tudnak. Ugyanakkor azonban sok eszköze van az elnöknek arra, hogy érvényesítse az akaratát. Ami Amerikában ilyen szempontból a bezárkózást illeti, ez a világnak sok más országában is érvényesül. Tipikusan olyan társadalmi jelenség, amikor a problémák idején az emberek szeretnek bezárkózni. Mindenki próbálja a kapuit becsukni, és önmagára támaszkodni, mert mindenki azt gondolja, hogy van neki annyi ereje, meg önbizalma, hogy ezt meg tudja csinálni. Majd meglátjuk, hogy ez mennyi ideig fog tartani. Az biztos, hogy a globalizáció folyamatát visszacsinálni nem nagyon lehet, mert elképzelhetetlen hogy például a Volkswagen csak Németországban gyártson és csak ott adja el a termékeit, de számos más példát is lehetne mondani. A Coca Colát ezentúl is mindenütt fogják inni, mert az ehhez szükséges pénzügyi folyamatokon végig kell menni. A globalizáció nagyon erős, mellyel szemben lehet intézkedéseket hozni, lehet lassítani, és lehet értelmes vagy kevésbé értelmes csatornákba terelni, de visszafordítani nem lehet.

Uniós támogatások

– Magyarország jobban teljesít, erősödik- olvasható az óriásplakátokon. De mi fog történni akkor, amikor elapadnak az uniós pénzforrások?
– Ez egy nagyon jó kérdés, és erről sok szó is esik. Egyrészt azt gondolom, hogy belátható időn belül, tehát 2020-ban vagy 2022-ben nem fog teljesen leállni az európai uniós támogatás. Az a benyomásom, de ezt a közgazdasági megérzésemen és néhány beszélgetésen kívül más nem támasztja alá, hogy ha romlik is majd a helyzet ami az uniós finanszírozásokat illeti, azért nem lesz zuhanásszerű változás egyik évről a másikra. A másik pedig az, hogy azért meg kell tudjunk állni a saját lábunkon. Nagyon jól emlékszem rá, hogy amikor először kezdtek el csordogálni ezek a támogatások, még a kilencvenes években, aztán a kétezres években még inkább, akkor már lehetett olvasni olyan írásokat, melyek arról szóltak, hogy az ilyen kívülről jövő támogatások, ha nem konkrétan időhöz és helyhez kötöttek, akkor több kárt csinálnak, mint hasznot azzal, hogy elaltatják a gazdaságot. Erre lehet nagyon tág példákat is mondani, az egész európai mezőgazdaság tulajdonképpen egy ilyen torzított állapotban van amiatt, hogy a mezőgazdasági támogatások igen nagymértékben jelennek meg, és ráadásul nem egyformán a különböző államok szintjén, és ez hosszú távon egészen biztos, hogy hatékonysági problémákhoz vezet. És ez más vonatkozásban is igaz. Azt mondják a szociológusok, hogy például annak egyik oka, hogy Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások nem ruháznak be, és ezáltal nem növekednek kellő mértékben az az, hogy mindenki az ingyen pénzre vár. Mert miért vegyen fel hitelt, amikor abban bízik, hogy beadja a pályázatát és vissza nem térítendő támogatást kap…

Ciucur Losonczi Antonius



1Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter