A Boldogasszonyról nyílt vándorkiállítás

Akt.:
A Boldogasszonyról nyílt vándorkiállítás
December 8-án a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Kárpát Haza Galéria, és a Római Katolikus Püspökség szervezésében Boldogasszony címmel nyílt kiállítás a váradi Püspöki Palotában.

Az érdeklődőket Lakatos-Balla Attila, a püspökség kulturális referense üdvözölte. Exc. Böcskei László megyés püspök megelégedését fejezte ki amiatt, hogy a vándorkiállítást- mely az ősz folyamán nagy örömöt szerzett a temesvári szórvány közösségnek is- éppen az adventi, illetve karácsonyi időszakban sikerült elhozni Nagyváradra, amikor a hívő ember valahogy kicsit mélyebben átérzi hitének gazdagságát, vallásosságát. Megítélésében a tárlat a jellegéből fakadóan hozzásegít ahhoz, hogy megszenteljük ezt az időt, és Máriára tekintve, a Boldogasszonyra, a Szűzanyára, egészen másképp tekintsük a mindennapok valóságára is. A főpásztor ugyanakkor a nagymamájához fűződő, ide illő személyes élményeit is felidézte, hogy kihangsúlyozza azt: a hit, bizalom, a reménység és a szeretet kifejezőjeként a Mária-tisztelet megtisztítja a lelket, és hozzájárul ahhoz, hogy az igazi Jézust helyesen megismerjük, találkozni tudjunk vele. Hangsúlyozta: így járulunk tehát Máriához, ami nem egy új jelenség, hanem valamiféleképpen mindig meghatározta a népünk történelmét. Megjegyezte azt is: a kiállítás január 8-án folytatja majd azt útját azért, hogy tanítson bennünket, és indítson minket arra, hogy mi is igent mondva, teljesítsük Isten akaratát ott ahol élünk, abban a feladatkörben, mellyel megbízott bennünket.

Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke azt nyomatékosította: a Szent István-i örökség tulajdonképpen azt bizonyítja, azt kell jelentse, hogy egyszerre kötődünk a nemzetünkhöz, és ugyanakkor keresztények, Krisztus követői is vagyunk, és ez a kettős kapcsolódás annyira szoros, mint testnek és léleknek a viszonya. Ha pedig feladjuk bármelyiket ezek közül, akkor gyakorlatilag nincs jövőnk, ha viszont meg szeretnénk őrizni ezen örökségeiket, illetve erősíteni az összetartozásunkat, akkor nincs annál megfelelőbb mintakép, mint a Szűzanya.

Különleges

Tóth Norbert kurátor, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a kiállítás abból a szempontból is különleges, hogy 55 kortárs magyar művész alkotását sikerült egy helyen bemutatni, amire eddig nem volt példa, megteremtve ezáltal azt a csodát, hogy kapcsolat létesült ég és föld, természet és teremtő között, s fel lett mutatva közös értékünk egy olyan világban, mely nem sokra értékeli a kultúrát, a vallást, a nemzet fogalmát, mindazt ami szép, jó, és igaz, sőt, inkább ezek megsemmisítésére törekszik. Úgy fogalmazott: a kiállítás azt az üzenetet hordozza magában, hogy akárcsak sok évszázadon keresztül, most is, csakis ha a Boldogasszony zászlója alatt gyűlünk össze, hittel és elszántsággal a hagyományaikért kiállva tudjuk sikeresen megvívni harcunkat „a tomboló fenevaddal”.

Biró Rozália RMDSZ-es szenátor arról beszélt, miért jelent világító fényforrást a Püspöki Palota a mellette elhaladók számára, Pásztor Sándor pedig a kiállítás megszervezőinek mondott köszönetet.

A tárlatot- melynek fővédnöke dr. Áder János magyar köztársasági elnök- január 8-ig lehet majd megtekinteni.

Ciucur Losonczi Antonius