A 2018-ban életbe lépő adóügyi változásokról

1Hozzászólás
Fándly Marius adószakértő, váradi adóhivatalvezető-helyettes
Fándly Marius adószakértő, váradi adóhivatalvezető-helyettes
Szerda délután sajtótájékoztatót tartottak az RMDSZ-nél. A megjelenteket Meleg Vilmos, a városi szervezet elnöke köszöntötte, bejelentve, hogy a elkövetkező időszakban olyan személyiségeket hívnak meg, akik hasznos tanácsokat tudnak adni a közösségnek.

Fándly Marius adószakértő, váradi adóhivatalvezető-helyettes a 2018-as fiskális változásokról beszélt. Arra hívta fel a figyelmet: minden irányba lesznek adóügyi változások 2018. január 1-től: SZJA, tb, áfa-kifizetés, a mikrovállalkozásokat érintő változások, és így tovább. Az első legfontosabb az egységes személyi jövedelemadó csökkentése 16 százalékról 10 százalékra. Ez 4,8 millió regisztrált alkalmazottat érint Romániában. Minden SZJA csökken, ami ezzel kapcsolatos, például a 2000 lejnél nagyobb nyugdíjak utáni adó, mely körülbelül 250 ezer nyugdíjast érint, az egyéni és családi vállalkozások által befizetett adó, a kamatadó, a bérbe adott ingatlan utáni adó, a mezőgazdasági tevékenység utáni adó.

A legtöbbeket érintő változás, hogy a társadalombiztosítási járulékok átkerülnek a munkaadóktól a munkavállalókhoz. Ezt nem úgy kell érteni, hogy a magánszemélyek kell majd visszatartsák maguknak a tb-járulékokat, és bevallják ezeket az adóhivatalnak, majd befizessék, hiszen ezeket továbbra is a munkáltatók fogják elvégezni, csak ezután a munkavállalóknak a bruttó béréből kerülnek levonásra. Jelenleg úgy néz ki, hogy a bruttó bérből levonják a 16,5 százalékos tb-járulékot és a 16 százalékos SZJA-t, a különbség pedig a nettó bér, amit kézbe kapunk. Ezen felül a cégnek van még egy tb-hozzájárulása, ami 22,75 százalék. Így jön ki a teljes tb-hozzájárulás, ami 39,25 százalék. Az új rendszer szerint az SZJA 16-ról 10 százalékra csökken, és a 39,25 százalékos teljes tb-járulékbefizetési kötelezettségből 35 százaléknyi átkerül az alkalmazottra, és 2,25 százalék lesz a cég költsége, így 37,25 százalék összhozzájárulás jön ki, ami tehát 2 százalékkal fog csökkenni. Így várhatóan sokkal kevesebb lesz az olyan helyzet, amikor a munkaadók nem fizetik be a munkavállalók után az egészségbiztosítási- és a tb-járulékot, hiszen ezek a forrásnál visszatartott adók lesznek, melyeket kötelezően be kell fizetni a központi költségvetésbe, mert ha nem történik ez meg, az bűncselekménynek minősül majd. Ugyanakkor nyereség az alkalmazottaknak, hogy eddig 10,5 százalékot számoltak a bruttó bérre a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás gyanánt, ezután azonban 35 százalékot fognak, és ezzel ugyanazon fizetés és céges költség esetén sokkal több lesz a nyugdíjpontja a személyeknek, vagyis 143 lejjel fog több nyugdíjpontot kapni egy körülbelül 3000 lejt kereső alkalmazott. Az új rendszer lényege tehát, hogy a munkaadóról áttevődnek a járulékok a munkavállalóra, vagyis nagyobb lesz a bruttó bér, amiből többet vonnak le, és a nettó bér körülbelül ugyanazon a szinten fog maradni.

Egy előny a vállalkozók részére, hogy jelenleg kilenc tb-járulékot kell befizetni, és 2018-tól csak hármat fog kelleni: tb, egészségbiztosítás és az úgynevezett szolidaritási adó, ami nem egy plusz adó, hanem a régi munkanélküliségi, balesetbiztosítási hozzájárulás, valamint a bérek kifizetésére vonatkozó garancia összege.

Példa

Az új rendszerre azért volt szükség, mert Románia az EU-n belül a legnagyobb tb-költségvetési deficittel rendelkezik. 2016-ban ez 15,1 milliárd lej volt, 2017-ra 13,5 milliárd lejt prognosztizálnak, a jövő évi hiánycélt pedig 4,6- 5 milliárd lejben határozta meg az Unió. Egy 1200 lejes fizetés esetében például a cég költsége jelenleg 2149 lej, az új rendszer szerint pedig szinte ugyanennyi, sőt 2 lejjel kevesebb lesz, ha tehát akármennyi most valakinek a bére, ha a vállalat megtartja ugyanazt a nettó bért, akkor ez a cégnek nem fog semmivel sem többe kerülni, sőt pár lejt megspórol.

Ami nagyon fontos, hogy a minimálbér 1450 lejről 1900 lejre emelkedik. Valós számítási rendszerben azonban az 1450-ről felemelt bér körülbelül 1550 lejes bérnek felel meg a jelenlegi számítás szerint, csak a rendszer változása miatt kerül majd 1900 lejbe a bruttó. Ez azt jelenti, hogy nem lesz annyival több a közteher, hogy 400 lejjel több bért kell adjanak a vállalkozók, az emberek tehát nem fognak nettó többet keresni 400 lejjel, hanem egy minimálbéren bejelentett alkalmazott legjobb esetben legfeljebb 98 lejjel fog több pénzt hazavinni.

Szigorítások

Másik fontos változás, hogy a mikrovállalkozásnak fog minősülni minden olyan vállalat, amelynek a forgalma kevesebb mint 1 millió euró az előző adóévben. Ugyanakkor Románia is rálépett arra az útra, hogy megpróbálja a multik által nálunk megtermelt pénzt itt tartani, vagy legalább megadóztatni. Szintén szigorítás, hogy amennyiben gépjárműveket használnak alkohol vagy cigaretta csempészésére, akkor nemcsak a csempészárut foglalják le, hanem az adóhivatalnak jogában áll majd magát az autót is lefoglalni.

Egy vitatott téma az áfa különfizetési rendszere. Erről van egy sürgősségi kormányrendelet, ami már megjelent a Hivatalos Közlönyben, és van egy másik verzió is, mely a parlament asztalán van. Az érvényben levő változat szerint minden Romániában működő cég, áfaalany köteles ezt a rendszert alkalmazni, és külön bankszámlára befizetni az alapösszeget, és külön bankszámlára befizetni az áfát. A lényeg, hogy erről az áfás bankszámláról az állam felé befizetendő áfát lehet befizetni, vagy csak a vállalkozások felé fizetendő áfát lehet továbbfizetni, tehát a beszállítók irányába. Ezeket a bankszámlákat az államkincstárban (trezorban), illetve a kereskedelmi bankoknál lehet megnyitni, ahol a cégeknek a számlavezetői vannak. A javaslat szerint kötelező módon áfaalany, vagyis a rendszer része lesz minden olyan cég is, mely ellen csődeljárás folyik, az állammal van szerződése, állami tulajdonrésze van, valamint azok a cégek is, melyeknek adóhátralékuk van. Ugyanakkor január 1-től bármilyen adóbevallás, melyet a cégek készítenek, csak elektronikus formában kerülhet leadásra.

Munkavállalás külföldön

Egy másik változás azokat a román állampolgárokat érinti, akiknek van romániai lakcímük, illetve személyi igazolványuk, és külföldön dolgoznak. Ez a kötelezettség, melynek elmulasztását 2018. január 1-től büntetni fogják, arról szól, hogy minden olyan román állampolgár, aki több mint 183 napra távozik az országból külföldi munkavégzés céljából, vagy jövedelmet szerez külföldről, ki kell töltsön egy úgynevezett adóügyi illetőséget igazoló nyomtatványt, és még 30 nappal előtte letegye személyesen, vagy közjegyzői meghatalmazással, hogy kimenne dolgozni. Továbbá a hazajövetelüket követő 30 napon belüli bevallási kötelezettségük van azoknak a román állampolgároknak, akik román személyigazolvánnyal rendelkeznek, és több 183 napot voltak kint valamelyik EU-tagállamban dolgozni, és visszajöttek Romániába. A bevallás a 2017-es évre vonatkozik és 2018-ban kell bevallani legkésőbb, tehát aki az idén már dolgozott kint, arra vonatkozik az előírás.

Ciucur Losonczi Antonius



1Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .