Új magyar párt: bejegyzés ismét halasztva!

Új magyar párt: bejegyzés ismét halasztva!
Bár a legújabb határidő is lejárt, mégsem jegyezték be ezúttal sem az új romániai magyar pártot. Ezúttal január 24-re halasztották a bejegyzést.

Csütörtökön kellett volna tárgyalnia a bukaresti bíróságnak az új romániai magyar alakulat, a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését, ám csak arról született döntés, hogy nem döntenek. A mostani már a második határidő volt, de ismét halasztást szenvedett az ügy. Ezúttal azért mert óvást nyújtottak be, s a bíróságnak formai kötelessége is ezt érdemben tárgyalni. Doru Costea, a témában eljáró ügyvéd közölte: egyelőre nem tudni, hogy kitől érkezett az óvás (a szakértő megfogalmazása szerint „ismeretlen nyújtotta azt be”), ellenben annyit tudni lehet, hogy az óvó fél szinte minden olyan esetben hasonló beadványokkal él, amikor különböző szervezetek próbálják magukat bejegyeztetni a bíróságon. Costea hozzátette: egy olyan kicsi pártocska akadékoskodik most is, amely már régebben megpróbált jogi személyiséget nyerni, ám a bíróság elutasította a bejegyzését és az érintettek azóta mindenféle más szervezetek regisztrációját támadják meg. Az ügyvéd szerint mindenesetre „az óvás okafogyott, így nem is kell feltenni azt a kérdést, hogy ez akadály lehet-e az MPP bejegyzésének útjában, hiszen nyilván nem”. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke később tudatta: a bírótól értesültek arról, hogy a Demokratikus Szolidaritás Pártja nevet hivatalosan is elnyerni óhajtó szervezetről van szó, amely 1996 óta minden ilyen bejegyzési tárgyalásba kérni szokta bevételét. Rámutatott: a románok kérelmében nem szerepelnek MPP-vel kapcsolatos kifogások, hanem csak azt panaszolják, hogy tíz éve próbálkoznak szervezetük bejegyzésével, s ez nem sikerül nekik. Szász elmondta: “a kincstári optimizmuson túl” valóban bízik abban, hogy sikerül bejegyeztetni az új romániai magyar pártot.

 Előzmények

 A Magyar Polgári Párt bejegyzését egyébként már tavaly is elodázta a bíróság, akkor december 13-án volt napirenden az ügy, ám arra hivatkoztak, hogy a bíráknak nem volt elég idejük az alapszabályzatot áttekinteni. Ugyanakkor a bíróság azt kérte az MPP-től, hogy tisztázza, miért szerepel a dokumentumokban két nyelven, azaz a román mellett magyarul is a politikai alakulat megnevezése. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke elmondta: abszurdnak tartja azt a magyarázkodást, hogy nem volt elég idő az alapszabályzat viszgálatára. Gazda annak idején hozzáfűzte: szerinte a halasztás sokkal inkább betudható az RMDSZ-nek, amelyik külön folyamodványban kérte a bíróságot, hogy nézzék át az MPP alapszabályzatát. Egyébként hivatalosan tavaly november óta próbálkozik saját bejegyeztetésével a Magyar Polgári Párt, annak a hónapnak a végén nyújtották be a dokumentációt a bíróságra. Előzőleg az ország tizennyolc megyéjéből, valamint Bukarestből gyűjtöttek össze támogató aláírásokat.

Az MPP deklarált célja, hogy alternatívát kínáljon az RMDSZ-re és fő törekvése – leglábbis képviselőinek nyilatkozatai szerint – a székelyföldi területi autonómia kivívása. Erdélyben már most, azaz a bejegyzés előtt létrehozták az MPP területi szervezeteit, eddig tizenkét ilyen létezett különböző megyékben és továbbiak alakításán dolgoznak.

Lassan a testtel!

Az új romániai magyar párt, az MPP bejegyeztetésén dolgozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) már ügyekről is tájékoztatást adott tegnap. Tudatták: az alakulat csak feltételekkel támogatja a Hargita és a Kovászna megyei románok parlamenti képviseletéről szóló törvénytervezetet, azt szeretnék ugyanis, hogy a román többségű területeken élő kisebbségieknek is hivatalból legyen képviselete a parlamentben. Gazda Zoltán, az MPSZ Szentgyörgy széki szervezetének elnöke szerint enélkül a kikötés nélkül a tervezet sérti az esélyegyenlőség elvét, tehát alkotmányellenes. Petre Strachinaru Demokrata párti és Mircea Dusa Szociáldemokrata párti képviselők még tavaly áprilisban jelentették be a Hargita és Kovászna megyei románság parlamenti képviseletét biztosító törvénytervezet benyújtását, azzal indokolva kezdeményezésüket, hogy az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetése azzal a kockázattal járhat, hogy az e két megyében élő románoknak nem lenne képviselője a parlamentben.

Szeghalmi Örs