Öröm és sok kérdőjel…

Öröm és sok kérdőjel…
Nagyvárad – Örömmel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazással szembeni fenntartásokkal fogadták az új román tanügyi törvény aláírását a nagyváradi magyar iskolaigazgatók.

Mint ismeretes, kedden aláírta Traian Băsescu államfő a kormányzati felelősségvállalással decemberben elfogadott tanügyi törvényt, amely az Alkotmánybíróság döntése értelmében összhangban van az alkotmánnyal. Az új tanügyi törvény két szempont miatt is jelentős előrelépést jelent a kisebbségi oktatásban: egyrészt teljes anyanyelvű oktatást biztosít, másrészt nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű iskolák számára. A felekezeti tanintézetek és az egyetemek vonatkozásában is több újdonságot hoz a jogszabály. Arról kérdeztük az egyes váradi magyar tannyelvű iskolák igazgatóit, hogyan kommentálják a törvény aláírásának hírét. Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője örömét fejezte ki, hogy alkotmányosnak minősítették a tanügyi törvényt, és az államfő is aláírta azt. Elmondta: „Mindenképpen előrelépést jelent ez az anyanyelvi oktatás számára. Azt, hogy  konkrétumokban hogyan fog megnyilatkozni, még a továbbiakban megjelenő módszertan, illetve a kerettanterv fogja megmutatni. Reméljük, hogy az igyekezet és az akarat, ami jó irányba tereli a kisebbségi oktatás ügyét az új tanügyi törvényben pozitív kicsengésű lesz akkor is, amikor már a maga teljességében látjuk ezt a kérdést. A törvény szövege önmagában szép és jó, de hogy gyakorlatban miként alkalmazható, azt a hozzáadott módszertanok fogják meghatározni”

Történelmi fontosságú eredmény

Kedden az Alkotmánybíróság tagjai alkotmányossá nyilvánították az oktatásügyet szabályozó törvényt, majd néhány órával később Traian Băsescu államelnök is aláírta a jogszabályt. A pillanat történelmi jelentőségű, hiszen például a történelem vagy a földrajz anyanyelven történő oktatását húsz éve próbálja a magyar érdekvédelmi szervezet átvinni a parlamenten. Emellett számos olyan kiváltságot sikerült belefoglalni a jogszabályba, mely példátlan eddigi kisebbségi létünkben. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók is úgy nyilatkoztak a tanügyi törvény elfogadásáról, mint a kisebbség számára fontos eredményről, ugyanakkor a gyakorlati megvalósulással szembeni fenntartásoknak is hangot adtak.

Kétértelműség

Szabó Zsuzsanna, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatónője érdeklődésünkre elmondta: „Jó lesz, hogy a történelmet és a földrajzot magyarul lehet majd oktatni. Komoly átállást fog jelenteni, hogy kilenc osztály lesz a kötelező. A felekezeti iskolákat tekintve pedig sajnos elég kétértelmű a tanügyi törvény. Amikor jeleztük ezt a kétértelműséget azt mondták, hogy metodológia szintjén fog ez rendeződni. Az egyik cikkelyben az jelenik meg, hogy a kötelező oktatást finanszírozza az állam. Minket azzal biztattak, hogy ez semmi rosszat nem jelent, mert a metodológia majd tovább pontosítja, de a törvényben jó lett volna, ha ez nem így jelenik meg”. A felekezeti iskola igazgatónője hozzátette: meglehetősen hirtelen és gyorsan kapott érvényességet a törvény, alig nyilvánították alkotmányosnak, két óra múlva az államfő törvénybe is iktatta. Éppen emiatt egyelőre sokat nem lehet tudni a jogszabály gyakorlatba ültetéséről, minden valószínűséggel még a minisztériumban sem tudják, hogy mikortól és hogyan fog megvalósulni.

Fokozatosan lép érvénybe

Soós Sándor, a váradi George Coşbuc Nyolcosztályos Iskola igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Bihar megyei vezetője a következőképpen nyilatkozott a tanügyi törvényről a Erdély Onlinenak: „Mindenképpen egy nagy előrelépésnek tekintem, figyelembe véve azt, hogy pár fontos pontban a magyar oktatást is szabályozza. Szerintem elég rugalmasan próbálja megoldani ott az anyagi helyzetet, ahol esetleg létszám alatt működnének az iskolák.” A gyakorlati megvalósulással kapcsolatos kérdésünkre kifejtette: a törvény különböző részei fokozatosan fognak életbe lépni. Minden egyes iskolában – attól függően hogy milyen tagozattal rendelkezik a tanintézet – a kilencedik osztályok és az ősztől induló ötödikesek fognak részt venni ebben a típusú oktatásban. Hozzátette: a kétely a megvalósulással szemben jogos, hiszen minden a finanszírozáson múlik. Hiába ad a törvény lehetőséget arra, hogy egy osztály létszám alatt is indulhasson, ha az önkormányzatnak nincsen erre pénze.