Írótábor és átvilágítás

Bihar megye – A VI. Partiumi Írótábor
utolsó, szombati napján három
könyvet is bemutattak be az
érdeklõdõknek.


Mintha a VI. Partiumi
Írótábortól teljesen
elütõ rendezvény lett volna a
Szigoróan ellenõrzött
evangálium címû könyv
bemutatója, hiszen annak a bemutatónak
közeledtével gyakorlatilag
megduplázódott a nagyváradi
Góbé csárdában megjelent
érdeklõdõk száma, ezzel
mintegy elhomályosítva az azt
megelõzõ, egyébként
érdekes rendezvényeket. A
délelõtt tíz órai
kezdéskor Barabás Zoltán a Partium
Írótábor elnöke jelentette be
azt, hogy több civil szervezet egy egész
alakos Ady Endre szobor érmindszenti
felállítására gyûjt
pénzt. Nagyváradon az adakozni
szánékozók a Pro Universitate
Partium Alapítványnál
nyújthatják be adományaikat
Pintér István elnöknél
hétköznapokon 9-16 órák
között. Ezt követõen Csûry
István helyettes püspök Kálvin
Jánosról, Fehér József, a
Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója
pedig Kazinczy Ferencrõl tartott érdekes
elõadást. Meleg Vilmos
színmûvész rövid
produkciója és a Várad
folyóirat irodalmi matinéja után
került sor arra a hármas
könyvbemutatóra, amelyen a
közönség megismerkedhetett Lipcsey
Ildikó Utak és tévutak
címû kötetével, Dukrét
Géza Épített
örökségünk Bihar megyében
címû helytörténeti
munkájával és Molnár
János Szigorúan ellenõrzött
evangélium címû
mûvével.
Szükséges
átvilágítás


Elõbbi kettõt Dukrét Géza
ismertette, Molnár János
mûvérõl pedig Demeter
Szilárd kiadóigazgató
beszélt, aki az
átvilágítási folyamat
megkésettségére utalt, amikor azt
mondta: a rendszerváltás óta
eltelt húsz év után
leleplezésekrõl szólunk, ahelyett,
hogy bûnbánatról és
bûnbocsánatról
beszélnénk. A kiadógizagató
leszögezte: szükséges az
átvilágítási folyamat, hogy
„a szégyent ne hagyjuk
örökül utódainknak.”
Molnár János, a könyv
szerzõje úgy fogalmazott: a könyv
megtörte a jeget, majd hangsúlyozta, hogy a
kötet nem a besúgókról
szól, hanem elsõsorban a
rendszerrõl igyekszik ismereteket
nyújtani. Molnár János kiemelte:
„a választás
lehetõsége adva volt, és
kutatásaim során örömmel
állapítottam meg, hogy a
közvélekedéssel ellentétben
sokkal nagyobb volt a lelkészekben az
ellenállásra való hajlam. A
megtévesztõ rendszerben nehéz volt
társakat találni, de a legtöbben
mégis megpróbáltak emberi
magatartást tanusítani az embertelen
világban.” Tõkés
László EP-képviselõ
beszédében hangoztatta, hogy nagy
szükségünk van arra, hogy meghaladjuk
a kommunizmust, mert az erkölcsi
megújulás nem történhet meg
akkor, ha egyszerre kapnak közéleti,
politikai szerepet az egykori informátorok, a
nomenklatúra tagjai és az akkori rendszer
áldozatai. Véleménye szerint
sokminden másképp alakult volna, ha
korábban megtörténik az
átvilágítás,
péladként említve az 1998-as
egyházkerületi
tisztújítást, amelyen az egykori
informátorok és a titkosszolgálat
emberei vetették latba
rosszándékú befolyásukat.
Az egyház mindeddig ezért nem tudta
betölteni 1989 után azt a szerepet, amelyet
elvártak tõle, tette hozzá
végül Tõkés
László.
Pap István