Írótábor a komprégióban

Írótábor a komprégióban

Bihar megye – Csütörtök este a
nagyváradi Góbé
csárdában megkezdődött a VI.
Partiumi Írótábor. Ezen az első
napon érdekes, tartalmas előadásokat
hallgathattak meg a jelenlevők.


Elsőként Barabás Zoltán
költő, a Partiumi
Írótábor Egyesület
elnöke köszöntötte az
egybegyűlteket, elmondva, hogy ebben az
évben Kazinczy emlékét és
munkásságát emelki ki az
írótábor, majd gratulált
Meleg Vilmosnak a Szigligeti Társulat volt
művészeti vezetőjének, ugyanis
a társulat a Gőzben című
előadásával a nagybányai
Atelier Nemzetközi Színházi
Fesztiválon elnyerte a zsűri
különdíját. Tőkés
László EP-képviselő
felszólalásában
hangsúlyozta: „Büszkék vagyunk
arra, hogy immár a Partiumi
Írótábor Egyesület is
gazdagítja térségünk szellemi
életét. Ha Magyarország
kompország, akkor Partium
komprégió Magyaország és
Erdély között, és ezt a helyet
kell nekünk tartalommal
megtöltenünk.” Tőkés
bejelentette, hogy október 27-én
Kazinczy-emléktáblát helyzenek el
a Királyhágómelléki
Református Egyházkerület
székhelyén, majd elmondta, hogy Kazinczy
megidézése időszerű, hiszen
már ő is felhívta a figyelmet arra,
hogy Magyarország számára
Erdély amolyan terra incognita volt.
„Ugyanez az elfeledettség,
idegenség nyilvánult meg 2004 december
5-én is, éppen ezért ma is
időszerű a magyarság
mentalitásváltozásán
munkálkodni. Erre vállalkozik a Pattiumi
Írótábor is. Az egymásra
találásnak először szellemi,
hitbeli téren kell először
végbemennie”, hangoztatta
Tőkés László.

Nyelvújítás helyett
neológia


Dr. Bíró Ferenc
irodalomtörténész Kazinczy és
a magyar nyelv címmel tartott
előadást, melyben hangsúlyozta, hogy
Kazinczy számára a nyelvnek
nemzetalkotó szerepe van. Az ő
tevékenysége nyomán
szilárdult meg az önelvű,
ideológiáktól mentes
kulturális nemzet fogalma. Bíró
javasolta, hogy a nyelvújítás
helyett használjuk a neológia
fogalmát Kazinczy
munkásságával kapcsolatban,
ugyanis ő nem feltétlenül és
kizárólag a nyelv
megújítására, hanem annak
egységesítésére,
minőégi
megváltoztatására törekedett,
amit az előadó szerint jobban kifejez a
neológia fogalma. Kupán
Árpád történész
Kazinczynak a szabadkőművességgel
való kapcsolatát járta
körül. Előadásából
megtudtuk, hogy Kazinczy komolyan dolgozó
szabadkőműves volt, aki szembeszállt
minden kiváltság ellen. Az
előadást követően Nagy Erika a
Szlovákiai Magyar Írók
Társaságának főtitkára
mutatta be a felvidéki Dunaszerdahelyen kiadott,
immár tizedik alkalommal megjelenő
Vámbéry Antológia 2009-et.

Nem jó a Jobbik


A vacsora előtt dr. Pomogáts Béla
irodalomtörténész, az Anyanyelvi
Konferencia elnöke tarott előadást.
Mondanivalóját a kulturális nemzet
– politikai nemzet
különbözőségére
építette fel, tudatva, hogy előbbi a
nyelvi, kulturális identitásra,
utóbbi a politikai egységre helyezi a
hangsúlyt. Kossuth idején és az
1867-es kiegyezés után a magyar politikai
elit a politikai nemzet fogalma mellett tette le a
garast, ami súlyos hibának bizonyult,
mert ez a Magyarországon élő nemzeti
kisebbségek ellenállása miatt
és a világháború
után Trianonhoz vezetett. A magyar politikai
osztály 1945 után is alkalmatlan volt a
magyar nemzet vezetésére, és a
rendszerváltásnak sem voltak
meghatározó mentális
következményei. „Sőt, a Jobbik
párt nyilatkozatai, miszerint a trianoni
békeszerződés
felülvizsgálata reális
alternatíva, nevetséges
álláspont, mert az
egységesülő Európában a
magyarok politikai
nemzetegyesítésének esélye
gyakorlatilag kizárt. Éppen ezért
a józan ész medrében tartott
magyarságpolitikát kell kidolgozni,
és a jelen lévő Tőkés
Lászlót is arra buzdítom, hogy az
államok feletti kulturális
nemzetegyesítés
megteremtésére törekedjen” –
látta el tanáccsal a politikust
Pomogáts. Vacsora után dr.
Ködöböcz Gábor
főszerkesztő mutatta be az Egerben
megjelenő Agria folyóiratot.

Pap István