Év végére megállhat a visszaesés az EU-ban

Megállhat a gazdasági visszaesés ez
év végére az Európai
Unióban az Európai Bizottság
hétfőn kiadott gazdasági
előrejelzése szerint, de idén az
összesített GDP még
várhatóan 4 százalékkal
csökken.


Jövőre a gazdaság
lassan növekvőre fordulhat, de éves
szinten Brüsszel még 2010-ben is
0,1 százalékos csökkenést
vár. Ugyanezek a számok
érvényesek az euróövezetre
is. Mindkét jóslatot rontották a
legutóbbi, januári
előrejelzéshez képest, amelyben
Brüsszel még csak 1,9
százalékos csökkenést
várt idén, jövőre pedig 0,4
százalék növekedést. A
munkanélküliség jövőre 11
százalékra nő az
EU-ban a bizottság
várakozási szerint, az
államháztartási deficit pedig
átlagosan 1,5 százalékra.
Joaquín Almunia
pénzügyi biztos azt mondta, hogy
Európa gazdasága a második
világháború utáni
időszak legmélyebb és
legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el.
A kormányzatok és központi bankok
“ambiciózus” intézkedései azonban
várhatóan
megállítják a visszaesést.
A recesszió fő okai között
említette Almunia azt, hogy súlyosbodott
a globális pénzügyi
válság, szűkült a
világkereskedelem, és az egyes
országokban lakáspiaci korrekció
megy végbe.


– Minél gyorsabban meg kell tisztítani a
bankok mérlegeit az értékvesztett
eszközöktől, és a bankokat
szükség szerint fel kell
tőkésíteni – mondta Joaquín
Almunia brüsszeli
sajtótájékoztatóján.
A 2008 második negyedévében
kezdődött recesszió az év
vége felé rosszabbra fordult, az
utolsó negyedében mind az
EU, mind az euróövezet
GDP-je 1,5 százalékkal
esett az előző negyedévhez
képest. A felmérések és a
tényleges adatok az idei év első
negyedévében további
romlást jeleznek. A lassulás az
összes tagállamot érinti, de az
egyes országok jövőbeni
kilátásai a pénzügyi
válságnak való viszonylagos
kitettségüktől, lakáspiacuk
dinamikájától és
nyitottságuk
mértékétől függően
különbözőek, mutatott rá a
bizottság.


A keresletre vonatkozó visszafogott
várakozások, a
kapacitáskihasználtság meredek
zuhanása és a még mindig
szigorú finanszírozási
feltételek következtében a
válság különösen
hátrányosan érintette a
magánberuházásokat –
állapította meg Almunia. Ugyanígy
az export is nagymértékű
szűkülést szenvedett el a
világkereskedelem jelentős
forgalomcsökkenésének
következtében. A növekedéshez
az idei évben csak az állami
fogyasztás és az állami
beruházások fognak
hozzájárulni, részben az
EU helyreállítási
tervének keretében hozott
költségvetési serkentő
intézkedéseknek
köszönhetően – tette hozzá. A
prognózisból kiderül, hogy
súlyosak a következmények a
munkaerőpiac és az
államháztartás
tekintetében. Két év alatt
körülbelül 8,5 millió munkahely
szűnik meg, szemben a 2006–2008
közötti időszakban létrejött
9,5 millió új munkahellyel –
jósolja a bizottság. Az
infláció az elmúlt hónapok
során erőteljesen csökkent, és
ez a tendencia – a bázishatások, a
borús gazdasági kilátások
és a nyersanyagok árának
feltételezett csökkenése
következtében – az év
második és harmadik
negyedévében várhatóan
tovább folytatódik. Az
áremelkedés idén egy
százalék alatt marad az
EU-ban, és 0,5
százalék alatt az
euróövezetben. Ahogy az energia- és
élelmiszerárak korábbi
csúcspontjainak bázishatásai az
ősz folyamán kiesnek a
számítás alapjából,
az infláció a jövő évben
fokozatosan 1,25 százalékra nő.


Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a
gazdasági és
inflációs
kilátásokat
nagymértékű bizonytalanság
jellemzi. A várakozásoknál
rosszabb fejlemények
bekövetkezésének kockázata
főként a pénzügyi
válság hatásaitól és
a gazdasági különböző
ágazatai közötti
visszacsatolási mechanizmusok
erősségétől függ.
Másrészről a
költségvetési és
monetáris ösztönző
intézkedések a vártnál
hatékonyabbnak bizonyulhatnak a
pénzügyi piacok
stabilitásának és
bizalmának visszaállítása,
valamint a gazdasági tevékenység
támogatása terén.
Világszinten az EU
jövőre már 2 százalékos
emelkedést vár. A
meghatározó uniós országok
közül Németországban 5,4
százalékos, Franciaországban 3,0
százalékos, Spanyolországban 3,2
százalékos GDP-csökkenést
vár idén Brüsszel. A balti
államokban a visszaesés a 10
százalékot is meghaladja.


Magyarországon az előrejelzés 6,3
százalékos csökkenést
vár idén, 0,3 százaléknyit
jövőre. Az
államháztartási deficit 3,4
százalékosnak, illetve 3,9
százalékosnak ígérkezik a
bizottság szerint, a
munkanélküliség pedig 9,5
százalékra, illetve 11,2
százalékra nő. Almunia jelezte, hogy
a hiány több tagországban a
válság ellenére nagyobbnak
ígérkezik az uniós
szabályok alapján
eltűrhetőnél. Románia,
Málta, Lengyelország, Litvánia
és Lettország esetében
valószínű, hogy Brüsszel
eljárást is indít a magas szint
miatt. Nemrégiben a bizottság már
hivatalosan közölte, hogy
Franciaországnak, Spanyolországnak
és több más tagállamnak is
csökkentenie kell hiányát, mert
annak szintje túlságosan magasra
hágott. A válság miatt ugyanakkor
az unió most valamivel több időt ad a
tagállamoknak a magas szint
korrigálására.


 

Címkék: , , ,