ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÓ – Koreák

Elsüllyedt hadihajó, tüzérségi támadások, civil áldozatok – események, amelyek az év végére rendkívül feszültté tették a két Korea közti viszonyt. Közben állítólagos két évvel ezelőtti agyvérzése óta először utazott külföldre – Kínába – Kim Dzsongil, aki az ősszel már utódlásáról kezdett gondolkodni.

A kommunista állam vezetésére legkisebb fiát szemelte ki. Íme, a legfontosabb események a két Korea 2010-es évéből

Január 27 – Tűzharc robbant ki a dél- és észak-koreai katonai egységek között egy vitatott tengeri határnál. Az észak-koreai tüzérség több mint egy órán át lőtt egy övezetet, ahol az északiak szerint tilos hajózni, mire a dél-koreaiak visszalőttek. Az incidensben senki nem sérült meg.

Január 28 – Illegális határátlépésért letartóztatták Aijalon Mahli Gomes amerikai állampolgárt a kínai határnál. Áprilisban nyolc év kényszermunkára és 600 ezer dolláros büntetésre ítélték.

Március 26 – Elsüllyedt a dél-koreai Csenoan hadihajó a két ország tengeri határánál 46 tengerész halálát okozva. Szöul szerint Észak-Korea torpedózta meg a naszádot, noha ezt Phenjan azóta sem ismerte el, és a déliek rágalomhadjáratának tulajdonította a vádakat. A roncsokat később kiemelték, és a nyomozás megerősítette, hogy külső robbanás miatt veszett hullámsírba a hajó. A tragédia kivizsgálására később nemzetközi vizsgálóbizottság is alakult, amely szintén Észak-Korea felelősségét állapította meg, és bizonyítékokat mutatott be a nyilvánosságnak, az ENSZ pedig elítélte Phenjant. Szöul bocsánatkérést követelt szomszédjától, de a kommunista ország erre nem volt hajlandó. A vita miatt a két ország kölcsönösen szankciókról döntött egymással szemben, míg az Egyesült Államok is újabb büntetőintézkedésekről határozott.

Május 3 – Kínába érkezett Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, és tárgyalásokat tartott a kínai elnökkel és kormányfővel. Ez volt az első külföldi útja azóta, hogy hírek szerint 2008 augusztusában agyvérzést kapott. A megbeszéléseken Kim kijelentette, hogy országa elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett. Később derült csak ki, hogy az útra elkísérte legkisebb fia, Kim Dzsong Un is, akiről időközben elterjedt, hogy ő követheti apját a vezetői poszton. Phenjan azonban hivatalosan semmit nem közölt az esetleges utódlásról.

Május 23 – Észak-Koreai kémnőt fogtak el Szöulban. Az asszony feladata az volt, hogy feltérképezze a dél-koreai főváros metróhálózatát, és adatokat gyűjtsön róla.

Május 27 – Hadgyakorlatot kezdett a dél-koreai haditengerészet a nyugati partvidék közelében. Szöuli szerint a próba célja az észak-koreai járőr-naszádok és tengeralattjárók támadásaira való felkészülés, illetve az ilyen támadások megtorlása. Észak-Korea megfenyegette szomszédját, hogy azonnal megtámadja a hadihajóit, amennyiben azok behatolnak a vitatott hovatartozású tengeri határvidékre.

Július-szeptember – Több pusztító áradás, ciklon Észak-Koreában. A tragédiák miatt több ezer embert kellett kitelepíteni, de az áldozatok számáról nem érkezett pontos hír. Szöul – a korábbi döntése ellenére – több rendkívüli segélyszállítmányt küldött szomszédjának, nyugati sajtóhírek szerint ezek nagy része az észak-koreai hadsereg raktáraiban kötött ki.

Augusztus 5. – Öt napos, közös hadgyakorlatba kezdett Dél-Korea és az Egyesült Államok. Ez volt a legnagyobb ilyen jellegű hadgyakorlat, amelyet az ázsiai ország valaha rendezett. Phenjan provokációnak nevezte a gyakorlatot, és megtorlással, köztük nukleáris elrettentéssel fenyegette meg Szöult.

Augusztus 8 – Lefoglalt az észak-koreai haditengerészet egy dél-koreai halászhajót, és őrizetbe vették annak legénységét a Japán-tengeren.

Augusztus 9 – Észak-Korea több mint száz tüzérségi lövedéket lőtt ki a Sárga-tengerre, a két ország közötti határvonal közelébe. A lövedékek még Észak-Korea területén csapódtak be.

Augusztus 16 – Újabb hadgyakorlatba kezdett az Egyesült Államok és Dél-Korea. Phenjan “kegyetlen válaszcsapással” fenyegetőzött “az amerikai imperialisták, és a “dél-koreai árulók” ellen.

Augusztus 27 – Jimmy Carter volt amerikai elnök Észak-Koreába utazott. Tárgyalásai után hazavihette az elítélt Aijalon Mahli Gomes amerikai állampolgárt.

Július-Augusztus – Internetcsata a két ország között, miután Észak-Korea hivatalosan is megjelent a világhálón. Észak-Korea azzal vádolta meg Dél-Koreát, hogy akadályozza állampolgárainak hozzáférését a Twitter- és Youtube oldalához, korábban Szöul vádolta hasonlóval szomszédját, ahol azonban csak kevesen férhetnek hozzá az internethez.

Szeptember 27-29 – Tábornokká, a Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának alelnökévé és a Központi Bizottság tagjává választották Kim Dzsong Un-t, Kim Dzsong Il legkisebb fiát. A KNDK kommunista pártjának nagyszabású kongresszusán apját is újraválasztották tisztségében. Kim Dzsong Un ekkor lépett először nyilvánosság elé, azóta viszont gyakran mutatkozik apja mellett a különböző helyi rendezvényeken. Hírek szerint Peking is áldását adta az utódlásra.

Október 29 – Észak-koreai katonák tüzet nyitottak egy dél-koreai katonai őrhelyre a két ország. A déliek viszonozták a tüzet. Nem voltak sérültjei az incidensnek.

Október-november – A korábbi megállapodásnak megfelelően újra találkozhattak egymással a koreai háború miatt szétszakadt családok tagjai. A találkozókat több fordulóban tartották meg.

November 21 – Egy hatalmas urándúsító berendezést működtető, eddig ismeretlen nukleáris üzemet mutatott egy amerikai tudósnak Észak-Korea – közölte a New York Times. A gyárban állítólag kétezer centrifugát helyeztek el, amik már működnek is.

November 23 – Észak-Korea tüzérséggel lőtte a dél-koreai Jonpjong szigetet. A támadásban négyen haltak meg, két katona és két civil. Az északiak szerint csak viszonozták a tüzet, miután a déliek egy hadgyakorlat közben átlőttek a területükre. Ez volt az egyik legsúlyosabb incidens a két ország között az 1953-ban békeszerződés nélkül véget ért koreai háború óta, és az első, amelyben civilek is életüket vesztették. A tűzpárbaj miatt lemondott a dél-koreai védelmi miniszter. Dél-Korea kemény válaszcsapást helyezett kilátásba, ha folytatódnak a hasonló támadások. A hágai Nemzetközi Bíróság is vizsgálatot indított az ügyben.

December 3 – Újabb amerikai-dél-koreai hadgyakorlat kezdődött, az eddigi legnagyobb, amit Dél-Koreában tartottak.

December 17 – Észak-Korea ismét háborúval fenyegetőzött, amelyben szerinte atomfegyvereket is bevethetnek. A hadsereget emelt szintű készültségbe helyezték válaszul arra, hogy délen megkezdték egy újabb hadgyakorlat előkészületeit.

December 20-23 – Tüzérségi lőgyakorlatok Dél-Koreában. A phenjani vezetés közölte: Észak-Korea készen áll a nukleáris elrettentésen alapuló “szent háború” elindítására.