Érsemjénben a Feltámadási menet

Érsemjénben a Feltámadási menet

Bihar megye – A megyében elsőként, a
tavalyi évhez hasonlóan,
Érsemjénbe érkezett a
Feltámadási menet szombaton (május 16)
du. 6 órára. A római katolikus
templomban, szentmise keretében, Borsi Imre
Lóránt plébános
köszöntötte a Feltámadási
menet előző
állomásáról érkezett
nagykárolyi zarándokokat.

Beszédében a tisztelendő
hangsúlyozta, hogy „a jövőbe
lendülő remény hídja az nem
más, mint Krisztus feltámadása. Ehhez
a feltámadáshoz kell csatlakoznia
egész magyar nemzetünknek ahhoz, hogy
reménnyel tudjunk a jövőbe
tekintenünk. Hitünkben, szeretetünkben
kellene megújulnunk, azaz Krisztussal együtt
nekünk is fel kell támadnunk.” A
Feltámadási menet következő
állomása megyénkben
Székelyhíd, majd pedig Nagyvárad. A
kezdeményezés 2005 óta minden
évben megvalósult. A kb. 3000 km-es nemzeti
zarándoklat húsvéttól
pünkösdig tartóan, a Balatontól
Csíksomlyóig áthalad minden
kárpát-medencei utódállamon.
Ezt a távolságot a résztvevő
közösségek körülbelül 30-40
km-es szakaszokat vállalva,
stafétaszerűen adják össze. Az
útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a
Kárpát-medencébe. A
Feltámadási menet egyik ága
Zamárdiból délnyugati irányba
indul el, majd a szlovéniai magyaroktól
visszafordulva Baranyán s a
Délvidéken, majd az Alföldön
át a Maros völgyében lép be
Erdélybe, s halad Somlyó felé.

A másik ág Tihanyból nyugat
felé halad, és Sopronnál keletre
fordulva Felvidéket,
Észak-Magyarországot,
Kárpátalját köti össze
Erdéllyel és Csíksomlyóval. A
Feltámadási menet jelvénye, az
Árpád-kori motívumú
szárnyas kereszt, úgy van fából
kifaragva, hogy mindkét útvonalé a
teljes jelképet mutassa. A jelvényre a
résztvevő közösségek –
kifejezve a zarándoklat eszméjének
igenlését – egy szalagot köthetnek fel,
a kísérő zarándokkönyvbe
pedig, beírhatják a mindenkinek szánt
üzenetüket és élményeiket. A
Feltámadási menet pünkösdkor
úgy ér véget, hogy a madéfalvi
és a csíkszentkirályi kereszt
népe felviszi a feltámadási
jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében
zajló nagymisére. Ott utána az
oltár előtt egyesítik őket, s az
újra egy jelvényt azután a
csíksomlyói (csobotfalvi)
közösség viszi le a
plébániatemplomba a csángó
misére. Ebben a templomban őrzik minden
esztendő szalagjait, a feltámadási
jelvények pedig, évente visszavivődnek a
balatoni kiindulási helyre.