Élő kapcsolatok a Kárpát-medencében

Élő kapcsolatok a Kárpát-medencében

A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete,
a Rákóczi Szövetség, valamint a
Temesvári Magyar Diákszervezet az
elmúlt héten kilencedik alkalommal szervezte
meg a Kárpát-medencei Nyári Egyetemet,
melyen mintegy százhúsz regisztrált
tag vett részt. A rendezvény szombat este
bulival zárult.


A fiatalok változatos előadásokat
hallgathattak meg három –
közgazdaságtan, média,
művészetek – témakörben.
Délelőtt
szekcióülésekre, ebéd
után pedig a plenáris
előadásra, illetve szabadidős
tevékenységekre került sor.

Az öt nap alatt egybekovácsolódott
társaság számára igen
tartalmas és változatos programot
állítottak össze a szervezők.
Ezek nem titkolt célja az ismerkedés,
barátkozás volt, ugyanakkor fontos
szempont volt a Kárpát-medencei
ifjúsági szervezetek
együttműködésének
mélyítése is. A rendezvény
jövőre tizedik
évfordulójához érkezik,
ebből az alkalomból
beszélgettünk Almássy
Kornéll
al, a Nyári Egyetem egyik
alapítójával, illetve
Huber Szebasztiánnal, aki a
kezdetek óta aktív
résztvevője a rendezvénysorozatnak.
Mindketten a budapesti Forum Politicum Intézet
képviseletében előadást is
tartottak aktuális gazdasági és
politikai kérdésekről.
A kezdetek

Tíz év hosszú idő, így
nehéz összefoglalni azt, amit ez a
rendezvény jelent és jelentett a
résztvevők számára.
Almássy Kornél volt
országgyűlési képviselő
elmondta, 2001-ben azzal a gondolattal fogtak neki az
első Nyári Egyetem
szervezéséhez, hogy szükség
van egy olyan rendezvényre, melynek
keretében anyaországi és
határon túli fiatalok
barátkozhatnak, a különböző
szervezetek pedig személyes, élő
kapcsolatot alakíthatnak ki. Akkor még a
Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciájának
elnökeként látott hozzá a
szervezéshez a Temesvári Magyar
Diákszervezet, valamint a Partiumi
Keresztény Egyetem
Diákszervezetével közösen. A
Kárpát-medencei magyar fiatalok
találkozójának
ötletével felkeresték
Tőkés László
volt püspököt is, aki
támogatásáról
biztosította a kezdeményezőket.
Emellett a civil szféra is a fiatalok
mellé állt. Azért éppen
Nagyváradra esett a választás,
mert minden elszakított területről
viszonylag közel megközelíthető a
város, illetve itt egy jól
kiépült intézményi
hálózat állt a szervezők
és a résztvevők
rendelkezésére. Már az első
nyári egyetemre közel százan
jelentkeztek, ez az arány pedig nem
változott azóta sem.
Beszélgetőpartnereim visszaemlékezve
az akkori Nagyváradra, elmondták:
rengeteget változott poztív
értelemben a város, ez pedig a
Nyári Egyetem hangulatát is
befolyásolja. Amikor elsőként itt
jártak messzemenőleg nem volt így
kiépülve az egyetem környéke.
Évről évre egyre gyarapodott azoknak
a száma, akik a rendezvény mellé
álltak, önkéntes módon
besegítettek a szervezésbe. Mára
már további magyarországi,
felvidéki, kárpátaljai,
vajdasági, délvidéki
ifjúsági szervezetek is
bekapcsolódtak a szervezésbe.
Jövőre jubileum
Szabó Attilától
– aki szintén a kezdetek óta
szervezője és résztvevője a
nyári egyetemeknek – megtudtuk, hogy
jövőre, a jubileum alkalmából
szeretnék meghívni az összes
alapító tagot, továbbá
mindazokat, akik valaha részt vettek az
eseményen. Reményeik szerint akkor
akár háromszázan is
összegyűlhetnek. Az idei
szervezésről Berke
Beatrice
sajtófelelőstől
érdeklődtünk.
Magyarországról jelentkeztek a
legtöbben (hatvanan), emellett
Romániából 24-en,
Felvidékről 15-en,
Kárpátaljáról 10-en, a
Vajdaságból pedig 4-en vettek
részt. Két jelentkező
Hollandiából érkezett. Az öt
nap során rengeteg előadásra
került sor. Népszerűek voltak a
média szekcióülések, melyek
keretében Kecskeméti Dávid
budapesti fotóművész
interaktív formában beszélt a
fotózásról a fiataloknak. A
résztvevőkkel való
beszélgetésem során kiderült,
az ő előadásai nyerték el a
legtöbbjük tetszését. Sikeresek
voltak a szabadidős foglalkozások is: a
közös mozizások, kulturális
programok, bulik és a kirándulás
is. Az amúgy is gazdag program
időnként spontán
kezdeményezésre tovább
bővült, például az egyik
budapesti résztvevő, név szerint dr.
Vértesy László
– egyetemi tanár, autodidakta
zeneszerző – interaktív
zongorakoncertet rögtönzött egyik
délután. A közönség
által adott témák (melyek
főleg gyermekdalok voltak) a hangulatban
hozzáillő komolyzenei részletekkel
ötvöződtek
előadásában. Így
született meg többek között a Haydn
– Boci Boci tarka szimfónia, Vivaldi
– Süss fel nap concerto és
Bartók – Magyar Népmesék. Ez
a rögtönzött zongorakoncert jó
példája annak, hogy egy ilyen
nyári egyetem milyen kreativitást hoz ki
az emberekből.
Megismerni Erdélyt

A Budapestről érkezett vendégek
egyébként kivették a
részüket a szervezésből is,
hiszen ők vállalták fel az öt
nap alatt a reggeli
elkészítését is. A
nyári egyetemek elmaradhatatlan és
várva várt része a
kirándulás, melynek alkalmával a
résztvevők megismerkedhetnek Erdély
egy-egy nevezetességével. Idén
Hegyközszentmiklósra
utaztak, de szintén spontán
kezdeményezésre néhányan
Kolozsvárt látogatták meg. Sokan
először jártak
Romániában, ezért
kíváncsiak voltak mindarra a sok
csodálatos látnivalóra, amit a
Partium, illetve Erdély rejt. Ilyen szempontok
szerint sem volt hasztalan az itt eltöltött
idő. Többen jelezték, hogy az öt
nap alatt csak fokozódott Erdély
megismerésének vágya, ezért
visszatérnek még erre a vidékre,
sőt elhozzák a családot is.

A résztvevők bevallása szerint a
legnagyobb hozadéka ennek az öt napnak az a
barátság, mely itt
kötődött a fiatalok között.
Megismerhették egymás
kultúráját, ugyanakkor
megosztották egymással azokat a
nehézségeket is, melyek a
kisebbségi létben adódnak. Mindezt
természetesen egyetemistákhoz illő
jókedvvel és egymás iránti
nyitottsággal.

Mészáros Tímea