Élményszerű találkozás volt

Élményszerű találkozás volt
Nagyvárad – Felejthetetlen élményben volt része annak, aki szerdán részt vett a Hubay Miklós tiszteletére rendezett rendkivüli Törzsasztal találkozón, amelyen a mester magával ragadóan mesélt az életéről.

E hónap elején töltötte a 90. évét Hubay Miklós, a többszörösen kitöntetett író, szerkesztő, egyetemi tanár, dramaturg, aki sziporkázó egyéniségével elkápráztatta a megyei könyvtár dísztermében a tiszteletére összesereglett hallgatóságot. Nagy taps fogadta a mestert, akit vendéglátói, Szűcs László és Szilágyi Aladár egy csodálatos virágcsokorral és egy váradi emlékplakettel köszöntöttek. Az utóbbit Biró Rozália alpolgármester küldte az írónak, megígérve azt is, hogy Nagyvárad díszpolgárává választják Hubay Miklóst, városunk szülöttjét. Szűcs László felolvasta még Lászlóffy Csaba írását, amelyet a Hubayval való előző esti találkozása hatására írt. Ezt követően kezdetét vette az élvezetes emlékezés.

Múltidézés

Élményt jelentette hallgatni Hubay Miklóst, aki irigylésre méltó memóriávál idézte fel gyermekkori váradi élményeit, kezdve a Rákóczi út 35/c. szám alatti szülői háztól – ahol még az egykori szomszédokat is név szerint említette – a Stark iskoláig, illetve a Táblabíróságig, ahol édesapja táblabíróként dolgozott. A négy elemit követően a gimnázium alsó tagozatát magántanulóként debrecenben folytatta. Aztán következtek az egyetemi évek, az olvasmányélmények az első írói próbálkozások. Szinte lehetetlen visszaadni a hangulatát ennek a csodálatos irodalmi délutánnal, amelyen mindvégig sziporkázott Hubay Miklós, és versidézetekkel tette még élményszerűbbé mindazt amit mesélt. Irodalmi munkássága mellett sok mindennel foglalkozott Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezekről is részletesen beszélt. Horváth Imre is szóba került, akihez közvetlen baráti szálak fűzték a mestert. Hosszasan idézett Horváth Imre verseiből is, és úgy mellékesen még azt is elárulta: egy egyfelvonásos színdarabját szeretné befejezni…

Péter I. Zoltán