1956 hőseire emlékeztek Várad-Réten

1956 hőseire emlékeztek Várad-Réten
Az 1956-os magyarországi és kárpát-medencei szabadságharc és forradalom 60. évfordulója alkalmából a Várad-Réti Református Egyházközségben idén is szerveztek megemlékezést október 23-án. A gyülekezet fiataljai 1956 A Névtelen című előadást mutatták be.

Október 23-án a korábbi évek hagyományához híven a Nagyvárad-Réti Református Egyházközségben is megemlékeztek a 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A hatvan éves évforduló alkalmából különleges műsorral készültek. Az istentiszteleten dr. Zalatnay István, a budapesti erdélyi gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. „Az ’56-os forradalom egy felvillanás volt, néhány nap, ami után vérbe fojtották a magyar szabadságot. Ezért jó, hogy visszaemlékezünk erre a történelmi eseményre, hogy a történések beivódjanak emlékezetünkbe” – hangzott el. „Ahogy a pár nap alatt nem volt idő arra, hogy az események teljes mértékben körvonalazódjanak, úgy arra sem, hogy az emberi gyarlóság összemocskolja a szent eszméket. Nem volt idő a széthúzásra, vagy arra, hogy megvásárolják a lefizethetőket. Megmaradt annak a pár napnak a szentsége a fiatal arcok, egy-egy mozdulat, kép formájában” – mondta el Zalatnay István.

Keressük a jót!

„A forradalomnak olyan hősei voltak, akikre nem voltak méltók az utánuk jövők és mi sem. Sőt, nem voltak méltók még maguk azok sem, akikre mártírokként emlékezünk. Ugyanolyan gyarló emberek voltak a forradalom előtt és után is, mint mi. A forradalom napjaiban Istentől jövő szentség ragadta meg őket és emelte felül az emberi gyarlóságon” – hangzott el, majd a lelkipásztor hozzátette, hogy amire nem vagyunk méltók, az bosszúságot okoz, és megpróbáljuk a tiszta és szent pillanatokat összemocskolni. „Korunk ideológiájává vált a deheroizálás, bebizonyítani azt, hogy a hősök sem voltak jobbak, ezért nekünk sem kell jobbá válni. Isten pont ennek ellenkezőjére tanít: keressük a világban mindazt, ami túlmutat önmagán, a követendőt és a jót. Merjük azt keresni, amire nem vagyunk méltók, keressük Jézus Krisztust, akinek méltó és tökéletes voltához mérten minden méltatlan. Tanuljuk meg így szemlélni a világot, keresve azt, ami jobbá, méltóbbá tesz minket Jézus Krisztushoz” – hangzott el végezetül.

Összetartozás

Az alkalmon ünnepi beszédet mondott Szesztay Ádám, Magyarország Külügyminisztériuma Stratégiai és Tervezési Főosztályának főosztályvezetője. Beszédében az ’56-os forradalom erdélyi eseményeit idézte fel, a forradalmat támogató számos kezdeményezést, többek között a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének megalakulását. Mint elhangzott, mindaz, ami Erdélyben történt nagyon fontos és integráns részét képezi a magyarországi ’56-os forradalom történetének, továbbá a magyarok határok feletti összetartozására mutat. „Ha volt különbség az itteni és magyarországi 56-os mozgalmak között, akkor az csak az volt, hogy míg Magyarországon volt egy parányi realitás abban, hogy a forradalmárok elérik céljukat, addig Romániában semmi esély nem volt erre. Az erdélyi megmozdulások indítéka sokkal inkább az volt, hogy kiálljanak nemzettársaik mellett. Ezért az erdélyi ’56 a magyar összetartozás történetében is fontos pillanat, megmutatja, hogy a határok feletti magyar összetartozás nemcsak egy ideológia, hanem a magyar emberekben élő természetes társadalmi igény, amiért az életüket is képesek feláldozni” – mondta el Szesztay Ádám, majd hozzátette, hogy az ’56-os eseményeket követően, a hasonló összefogással járó események elkerüléséért Magyarországon üldözték mindazokat, akik szolidarizáltak a határon túliakkal. Ez az évek során beivódott a magyarok tudatába, és máig is él. „Az, amit önöknek sokszor el kell szenvedni, mikor Magyarországon vannak, ez közvetlenül gyökerezik abban az erőszakban, ami az 1956-os forradalom után következett. A zsarnoki hatalom megtett mindent annak érdekében, hogy az erdélyi és magyarországi szabadságszeretet és küzdelem ne találhasson újra egymásra. Sok fájdalmat lehetett okozni, de a szabadság és az összetartozás iránti vágy magját nem sikerült kiirtani, és bízom abban, hogy ezt a jövőben sem lehet”.

Ősbemutató

Dr. Pálfi József lelkipásztor kiemelte, hogy fontos továbbadni, elmesélni gyermekeinknek a nemzeti ünnepek fontosságát, történéseit és emlékeit, hogy az ő emlékezetükben is tovább éljen. A bemutatott előadással kapcsolatban ismertette, hogy az 1956 A Névtelen című játék Szarka Zoltán eredeti műve alapján készült Dimény Levente váradi színész rendezésében. A vasárnap jelen levő gyülekezet az előadás ősbemutatóját láthatta, amelyen gyerekek és fiatalok elevenítették fel az 56-os eseményeket. Az istentiszteletet követően a jelenlevők a templom udvarán levő 56-os emlékkőnél és a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének emlékkövénél helyezték el az emlékezés virágait.

P. Nagy Noémi

Címkék: , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter