Árvízvédelem: Biharban védekeznek, de Magyarország is örülhet…

Árvízvédelem: Biharban védekeznek, de Magyarország is örülhet…
Bihar megye – 100 évig is bírhatják majd a most épülő gátrendszerek. Bihar megye két közismerten árvízsújtotta térségében fellélegezhetnek a lakosok: óriási beruházásokkal megmentik őket. A hollószegi és a gyantai munkálatok helyszínein jártuk.

Az egyiket épp elkezdték, a másikat rövidesen befejezik: Bihar megye két árvízveszélyes zónájában zajlanak nagyobb mérvű árvízvédelmi munkálatok. A helyszíneken jártunk ma, szakemberekből és politikusokból álló csapattal.

Az egyik helyszín a Topa patak Hollószeg (Corbesti) település melletti szakasza. A patakot jelenleg elnézve nem is gondolnánk, mekkora puszításra képes, amikor árad.

A meder környékén azonban végig ott vannak a baljós jelek: elmosott hidak, kipusztult növényzet, sőt, maga a meder is, amely óriásira mélyült. A láthatóan gyakori áradásokkal érkező szemetet ráadásul az egész környéken lerakta a patak.

Kipipálva

Itt épül most – komoly, 1,2 millió új lejes kormánytámogatásból – vízgyűjtő és gátrendszer. Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője a terepszemlekor elmondta: „a térség települései rendszeresen áldozatul esnek az áradásoknak”. A helyi polgármester hozzátette: „nemcsak a legközelebbi település van újra meg újra veszélyben, hanem a Topa mentén elterülő összes falu megszenvedi az árvizeket”. Ezért – a környezetvédelmi minisztérium és összességében a jelenlegi kormány támogatásával – nemrégiben megkezdték a védelmi rendszer építését. Ottjártunkkor is dolgoztak: most még a medret és a környező dombokat készítik elő az építkezéshez.

Az átadás várhatóan jövő ősszel lesz.

A helybeli lakosok megerősítették: szinte tűkön ülve várják már ezt.

Ám rajtuk kívül Magyarország is örülhet ennek a beruházásnak, s a másik hasonlónak is. Ugyanis kétoldalú szerződések szabályozzák, hogy áradásokkor mennyi hozamemelkedéssel „engedhetőek át” a folyóvizek a szomszédos ország területére. Gavrila Ghilea prefektus is megerősítette Hollószegen: Magyarország innen induló árvízfenyegetettsége is csökken a jelen beruházással, valamint a Gyanta mellett zajló hasonlóval.

ADATOK

Oldalunknak a szakértők elmondták: a hollószegi gát 30 méter magas lesz, 1 millió köbméter vizet képes tárolni, ám a vízgyűjtőből azonnal, folyamatosan, ellenőrízve engedik majd tovább a vizet. A létesítmény – egy komolyabb főjavítással – 80-100 évet bír ki.

Gyanta: mindjárt kész

Épp csak elkezdődött tehát a hollószegi gátrendszer megépítése, amely Bihar megye egy részének védelme mellett Magyarország árvízvédelméhez is hozzájárul – viszont nemsokára befejeződik a másik hasonló, kettős hasznú rendszer építése Gyanta mellett. Ez utóbbit is felkerestük a szakértőkkel együtt a két létesítménynél tett vizitkor. Gyanta térségében a Fekete-Körös szokott pusztítani. Ezt fogják vissza a hatalmas beruházás révén.

Víztükör a horizontig

Itt már áll a gát, és a kiegészítő elvezető rendszerek is nagyjából készen vannak. A tervek szerint idén ősszel használatba is adható majd az egész. A munkálatokat velünk együtt tekintette meg a bukaresti vízügy egyik szakembere is, aki lapunknak elmondta: a gyantai létesítmény közös uniós és kormánytámogatással épül.

Az elv lényege, hogy amikor veszélyes szintre duzzad a Fekete-Körös, akkor automatikusan kivezetik a medréből, rá a mintegy 70 hektárnyi környező földterületre (amelynek tulajdonjoga már tisztázott, tehát kár senkit nem ér). Ott az ár veszít intenzitásából, majd ellenőrzőtten vezetik vissza a mederbe.

Az elárasztandó terület egyébként hatalmas: a sík terepen lényegében víztükör lesz majd ilyen alkalmakkor minden, ameddig a szem ellát. Viszont mint megtudtuk, az ár minden esetben legfeljebb néhány órán át lesz a területen – mivel folyamatosan vezetik vissza majd közben a lecsendesedett sodrású és ellenőrzött mennyiségű vizet mederbe -, így a terep nem károsodik. Az egész rendszer 12 millió köbméternyi többletvizet képes kezelni.

A prefektus jelezte: ezzel az egész térség biztonsága megoldott. Úgy véli, „ha mindez készen lesz, ebben a térségben 1%-ra csökken a súlyos árvízveszély esélye”.

Szeghalmi Örs