Állásfoglalással a szlovák nyelvtörvény ellen

Állásfoglalással a szlovák nyelvtörvény ellen

Július 31-én választmányi
ülést tart a Bihar megyei RMDSZ szervezet,
melyen egy állásfoglalás fog
születni arról, hogy a megyei RMDSZ-szervezet
elítéli és tíltakozik a
szlovákiai nyelvtörvény ellen.


A Reginális és Kisebbségi
Nyelvek Chartája
biztosítja a nyelvi
jogokat, ezen belül a II. rész 2. cikkelye
kimondja, hogy az aláíró
tagállamok megszűntetnek minden
indokolatlan megkülönböztetést,
mely elbátortalaníthatja vagy
veszélyezteti a kisebbségi
nyelvhasználatot, idézte fel a Charta
szövegét a témában tartott
tegnapi sajtótájékoztatón
Biró Rozália, az RMDSZ
Szövetségi Képviselők
Tanácsának elnöke,
emlékeztetve arra, hogy Szlovákia
2001-ben aláírta, 2002
januárjától pedig hatályba
léptette a chartát. A felvidéki
magyarság nyelvhasználati jogát
súlyosan sértő szlovákiai
nyelvtörvény arra késztette a Bihar
megyei RMDSZ-t, hogy július 31-én
délután hat órától a
nagyváradi polgármesteri hivatal
nagytermében választmányi
gyűlést tartson, amelyre meghívnak
szlovákiai magyar közéleti
személyiségeket, és amelyen
várhatóan egy
állásfoglalást is születik
majd arról, hogy elítélik a
szlovákiai nyelvtörvényben
kodifikált jogsértéseket.
Mindenhova!
Lakatos Péter RMDSZ-es
parlamenti képviselő elárulta, hogy
meghívták Mézes
Rudolf
ot a CSEMADOK alapító
tagját, és a szlovák parlament
magyar képviselőit, és
várhatóan egy vagy két
szlovákiai magyar képviselő jön
majd el Nagyváradra. Lakatos szerint fontos,
hogy legalább azokban a
kérdésekben mutasson egységes
álláspontot az anyaországi, a
romániai a felvidéki, és a
többi országban élő
magyarság, amelyekben visszalépés
tapasztalható a magyar joghasználat
tekintetében, márpedig a szlovák
nyelvtörvény jelenlegi
formájában igen komoly
visszalépés még a mostani
romániai viszonyokhoz képest is. A Bihar
megyei RMDSZ arra fog törekedni, hogy
álláspontja a lehető legtöbb
helyre eljusson, vagyis a szlovák parlamentbe
és az ottani illetékes
hatóságokhoz, a szlovákiai civil
szférához, az Európai Parlamenthez
és az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezethez
(EBESZ) is. Lakatos Péter hozzátette,
hogy ebben az ügyben azért kell sietni,
mert most Szlovákiában is parlamenti
vakáció van, és addig kell
lobbizni a törvény
módosítása
érdekében, amíg nem ültetik
gyakorlatba a nyelvtörvény
módosításait. A politikus
figyelmeztetett: „Ne higgyük azt, hogy
nálunk senki sem akar majd ötleteket
meríteni ebből a
törvényből.” Szabó
Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető
elnöke kifejzete reményét, hogy
tíltakozási akciójukkal
legalább elveszik a kedvét azoknak, akik
hasonlókban gondolkoznak. Az
állásfoglalás a Bihar megyei RMDSZ
kezdeményezése, de ahhoz utólag
bárki, így a többi megyei RMDSZ
szervezet, és az EMNT is csatlakozhat, tette
hozzá Szabó.

Diszkriminatív passzusok

A Reginális és Kisebbségi Nyelvek
Charta szándékaival és
szellemével teljesen ellentétes a
szlovák parlament által
módosított, már létező
nyelvtörvény, melynek súlyosan
diszkriminatív kitételeiből
szemezgettek a
sajtótájékoztatón megjelent
politikusok. Biró Rozália azt
említette meg, hogy nyilvános
érintkezésben az elnevezéseket, a
földrajzi neveket csak szlovák nyelven
lehet használni, és ahol a
kisebbség aránya nem éri el a
húsz százalékot, ott a
közintézményekben csak
szlovákul lehet beszélni, ami
gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy ilyen
településen egy magyar orvos egy magyar
pácienssel köteles szlovákul
kommunikálni. Szabó Ödön a
Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke
vérlázítónak nevezte a
szlovák nyelvtörvény egyes
passzusait, például azt, amelyik
kimondja, hogy 100-5000 euró közötti
büntetést fizetnek azok, akik
helytelenül használják a
szlovák nyelvet, vagy azt, amelyik
leszögezi, hogy az
emléktáblákon
kétnyelvű feliratok kell legyenek és
a szlovák nyelvű szöveg nem lehet
kisebb, rövidebb a más nyelven
feltüntetett szövegnél,
ráadásul minden
emlétáblára, emlékműre
szánt szöveget a minisztériumhoz
kell benyújtani
jóváhagyásra.

Pap István