16 akciónap volt a nőket érő erőszak ellen

16 akciónap volt a nőket érő erőszak ellen
Csütörtök reggel az RMDSZ nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália parlamenti képviselő, a külügyi szakbizottság elnöke, az RMDSZ Nőszervezet országos elnöke.

A sajtótájékoztató egyik témájaként a módosított ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos fejleményeket ismertette Biró Rozália. Háttérként felidézte, hogy 2017. szeptember 5-én változott a jogszabály a kisebbségben élő gyermekek sérelmére. Az ominózus 7. cikkely ugyanis kimondta, hogy 2020-ig, vagyis 3 év alatt fokozatosan be kell vezetni azt, hogy V. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul kötelező tanulni, így csak az anyanyelvi nyelvtan és irodalom maradna meg önálló tantárgyként az illető kisebbségek nyelvén. Természetesen az érintett nemzetiségek anyaországai tiltakoztak, így Románia külügyminisztériuma és parlamentje is, arra hívva fel a figyelmet, hogy ez alkotmányellenes, csorbítja a kisebbségek már létező jogait, a változtatás az érintettek megkérdezése nélkül történt, sérti a bilaterális és egyéb nemzetközi keretegyezményeket. Azt is kérték az ukrán külügyi tárcától, az államfőtől és a Radától, hogy kérjen véleményezést a Velencei Bizottságtól. Ez meg is történt, a jogi testület az elmúlt napokban bocsátotta ki több mint 30 oldalas álláspontját, mely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a felsorolt aggodalmak valósak.

A jelentés nyomán az ukrán tanügyminisztérium finomított a törvénymódosításon, azt javasolva, hogy az oktatási folyamatban három részre legyenek osztva a kisebbségek. Eszerint az orosz diákok valamennyi tantárgyat ukránul tanulnának ötödiktől felfelé, hiszen két szláv nyelvről van szó, ezért nem okoz majd nekik nehézséget, egy másik csoportba tartozó tanulóknak, köztük a magyaroknak és a románoknak is, ötödiktől kevesebb tantárgyat adnának le ukránul, illetve az állam hivatalos nyelvére való áttérés számukra lassúbb lenne, a harmadik csoportba pedig azok a kisebbségek tartoznának, akiknek nincs anyaországuk, mint például a gagauzok, a romák és a krími tatárok, az ő esetükben az anyanyelv védelme nagyobb volna, illetve az iskoláztatást a gyerekek igényeihez adaptálnák. Biró Rozália hangsúlyozta: minden változtatási szándékot meg kell előzzön az érintett kisebbségekkel való konzultáció, az olyan fogalmak pedig, mint hogy „lassúbb lesz”, meg „kevesebb tantárgyat”, értelmezhetetlennek, pontosítani kellene ezeket.

Ukrajnában körülbelül 400 ezer kisebbségben élő gyermek tanul az anyanyelvén, 177 tanintézményben. A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség rendelkezésére álló beiratkozási adatok szerint a 2016/17-es tanévben 71 magyar nyelvű oktatási intézmény működött, 66 állami és 5 magán. Ugyanakkor további 27 osztályban volt magyar nyelvű osztály, összesen 16.275 diák tanult tehát magyar nyelven.

Munkacsoport

A parlamenti képviselő ezután arról beszélt, hogy a kezdeményezésére a közelmúltban megalakult a nemek közti esélyegyenlőségért munkacsoportja, melynek törvényhozók (az RMDSZ-ből rajta kívül még Csép Andrea), szakminisztériumok és állami hivatalok, valamint a jelenséggel foglalkozó civil szervezetek reprezentánsai a tagjai. A munkaplatformjuk kidolgozásakor olyan valós problémákból indultak ki, hogy a hazai társadalom mentalitása olyan, hogy elfogadottnak és normálisnak tekinti a családon belüli erőszakot; bár ratifikálva van az Isztambuli Egyezmény, a gyakorlatba ültetése késik; hiányoznak az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek, mechanizmusok; nem létezik országos stratégia a családon belüli erőszak megelőzése és felszámolása céljából.

Csatlakozva egy nemzetközi kezdeményezéshez, november 25. és december 10. között nálunk is lezajlott a 16 Akciónap a nőket érő erőszak ellen elnevezésű programsorozat, melybe az RMDSZ Nőszervezet is aktívan bekapcsolódott. Például direkt november 25-re, a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapjára időzítette a tisztújító kongresszusát Marosvásárhelyen, ahol egy felvonulást is szerveztek, illetve arc nélküli női sziluetteket állítottak ki, erőszakellenes üzenetekkel, és gyertyákat gyújtottak az erőszak áldozatainak emlékére. Emellett a NEEEM (Nők Elleni erőszak Elleni Mozgalom) kampánya is folytatódott, több száz fiatalt tájékoztattak iskolákban az abúzusok megnyilvánulási formáiról.

Romániában évente 200 nő halt bele az őt ért erőszakba, minden 30. másodperc megütnek egy nőt, olyan körülmények közt, hogy a fizikai bántalmazásoknak csupán az egyharmada kerül felszínre.

Ciucur Losonczi Antonius