140 év a kiválóság jegyében

Évnyitó az Aula Magna-ban
Évnyitó az Aula Magna-ban
Október az egyetemi évnyitók hónapja. Elkezdődött a 2012- 2013.-as tanév. Talán egyetlen hazai egyetemünk sem kezdett olyan pompás programmal, mint a kolozsvári Babeş- Bolyai Tudományegyetem, melynek rektora a nemrég megválasztott dr. Ioan Aurel Pop akadémikus.

 

140 éves a kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás, melyet a BBTE 6 napos, rendezvény-sorozattal ünnepel meg.

A megnyitót a rektor jeles beszéddel kezdte, melyben a XV. századig ment vissza a történelemben, lévén maga is történész.

Kihívásoknak megfelelni

Az egyetemi tanévnyitó október elsején, délelőtt és délután zajlott. Délelőtt dr. Sóos Anna, a BBTE rektor-helyettese, köszöntötte, az egyetemi év megnyitó ünnepségén az egyetemi hallgatókat és tanárokat, vendégeket. Beszélt az egyetem megalakulásának történetéről, nevelési hagyományokról és a jelen célkitűzéseiről.

1872-ben Eötvös József és Pauler Tivadar kultuszminiszterek törvény javaslata testet öltött. Megalapították a kolozsvári Tudományegyetemet, 4 karral (bölcsészet, jog, matematika-természettudomány és orvosi).

Elődeink magasra állították a mércét. Nem hátráltak meg kihívásokkal szemben- mondta dr. Sóos Anna. Az egyetemen tanított Kolosváry Sándor jogász, Szabó Károly bibliográfus, Farkas Gyula matematikus, Genersich Antal orvos, Böhm Károly filozófus.

Ma is a magas színtű felsőoktatási igény kihívásaival való megfelelés a célkitűzésünk. Térképezzük fel a kapcsolódási pontokat, ezek segítenek a közösség kiépítésében.

Fontosnak tekinti, hogy otthon érezzük magunkat. A felsőoktatásban tanár és diák is megmérettetik. Az elsőévesek figyelmét felhívja, hogy rajtuk is múlik, hogy a szintet fenntartsuk. A BBTE minőségi oktatásra kötelez.

Jelenleg a BBTE- nek, mint a honlap adataiból is kiderül, 21 kara van, a hallgatók száma 45.000, ebből több mint 6500 magyar nyelven tanul. 1400 elsőéves vesz részt a nappali képzésben. Több, mint másfélezer oktatója van. A magyar tagozaton 72 alapképzési program, 30 magiszteri program van. A német tagozaton 15 alapképzési program működik.

Dr. Sóos Anna fontosnak tartja, hogy az elsőéves diákok minél több élmény és tapasztalatot gyűjtsenek.

Magdó János Magyarország kolozsvári főkonzulja örömét fejezte ki, hogy az egyetem Aulájában részt vesz az ünnepi tanévnyitón, melyet örömnek és kihívásnak tekint. Kihívás a tanárok és diákok számára is. Néhány intelmet fogalmazott meg a diákok részére. Felhívta a figyelmüket, hogy becsüljék meg tanáraikat. A tudásért meg kell küzdeni. Az egyetemre azért jöttek, hogy tanáraiktól tanuljanak. Viszont a saját szorgalmuk fogja előrevinni, ők maguk is kell, képezzék magukat. Járják nyitott szemmel a világot. Tanuljanak idegen nyelveket és szakmát. Nekik többet kell teljesíteni ahhoz, hogy versenyképesekké váljanak.

Arra kéri az egyetem vezetőségét, hogy tegyenek meg mindent a magyar oktatás autonómiájának bővítése érdekében. Méltatta az eddig elért eredményeket, a Magyar Intézet létrehozását. De tovább kell haladni, végső célnak, a Kárpát-medencei magyar oktatási térség kialakulását tartja.

A tanévkezdés az egyetem ünnepe

Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, az elsőévesekhez intézett szavaiból néhány gondolatot emelnék ki: A „gólyák” életük új szakaszába érkeztek. Mától a döntésük meghatározza mindennapjaikat. Az egyetem a tanárok és diákok közössége. Meg vannak a maga szokásai, hagyományai és babonái. Kolozsvár számtalan kulturális lehetőséggel rendelkezik, melyeket érdemes minél teljesebben kihasználni. Mai tanévnyitás nemcsak a diákoknak, hanem a szülőknek is ünnepi pillanatot jelent.

Az egyetemi tanévnyitó fénypontját jelentette Nagy Bálint Zsolt, Közgazdaság és Gazdálkodás-tudományi Kar tanárának „A fekete hattyú és a válság” címmel tartott értekezése, amely rendkívül jól érzékeltette a nagyreményű oktató gazdasági ismereteinek alaposságát, tájékozottságát. Ugyanakkor tulajdonképpen a „gólyák” számára az első egyetemi előadás volt.

Az egyetemi tanévnyitó ünnepség délután folytatódott.

A BBTE Erdély emblémája

Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora nagy ívű megnyitó beszédében a történész szemszögéből mutatta be az egyetemtörténetét, kiemelve a hagyományok és modernség kapcsolatát. „A hagyományok dicsérete” címmel értekezett. A BBTE Románia névjegykártyájaként tekinthető, ahol rendkívül színvonalas oktatás és tudományos kutatás valósul meg.

Ma a 140 éves magyar oktatást ünnepeljük, viszont ennek több évszázados gyökerei vannak. Mikor 1872-ben létrehozták a magyar egyetemet, Kolozsvárnak több évszázados akadémiai tapasztalata volt. A felsőoktatási hagyományokról már a XV. századtól beszélhetünk. Érzékelteti a különböző városokban történő felsőoktatási intézmény-alapítási kísérleteket Erdélyben, Magyarországon és más európai városokban.

1872-ben Kolozsváron létrehozott Tudományegyetem, az európai modell alapján szerveződött, bölcsészet, jogi, orvosi és természettudomány- matematika szakkal. Az Egyetem 1881-ben felveszi a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet.

1919-ben jön létre az első román egyetem, mely később felvette az I. Ferdinánd nevet.

A kolozsvári magyar egyetem nem szűnt meg, de tanárainak egy része Magyarországra ment, létrehozták a Szegedi Tudományegyetemet. 1940-1944 között a Kolozsvári román egyetem Nagyszebenbe és Temesvárra költözött. A Ferenc József Tudományegyetem visszatért Kolozsvárra.

1945-ben román és magyar egyetem működik Kolozsváron. Létrehozzák a Bolyai János nevét viselő Egyetemet. A két egyetem összevonásával 1959-ben jön létre a Babes- Bolyai Tudományegyetem. (Saját megjegyzésem: A magyar nyelvű felsőoktatás fokozatosan leszűkült. Csak 1990 után nőtt meg jelentősen a magyarul tanuló hallgatói létszám).

Ioan Aurel Pop hangsúlyozta, arra törekednek, legmodernebb szakmai ismereteket nyújtsák a hallgatóknak. Fontos a kölcsönös megismerés, a dialógus alkalmazása a kérdések tárgyalása folyamatában.

Marton József, a BBTE Római Katolikus Teológiai Kar dékánja „A 140 éves kolozsvári Tudományegyetem múltjáról és jelenéről” címmel tartott rendkívül érdekes előadást.

Részleteket olvasott a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem alapítóleveléből.

Következtetése, ma a Babeş- Bolyai Tudományegyetemet multikulturális jellegével, 72 szakával, joggal tekinthetjük az 1872-ben létrehozott egyetem jogutódjának.

További építkezés a magyar felsőoktatásban

Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, kiemelte, Kolozsvár a magyar nyelvű felsőoktatás 140. évfordulóját ünnepeli. Az egyetem megjelenésével új szellemiség is megjelent. 2015-ben Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerésére törekszik, tehát az ifjúság szerepvállalása fontos. Kiemelte az egyetem életéből a felemelő mozzanatokat, mint például az építkezés, az indulás éve, 1945- az önálló magyar egyetem létrejötte, vagy az 1990 utáni magyar felsőoktatás számára keletkező fejlődési lehetőségeket. A magyaroknak fájdalmas pontot jelent 1959, amikor megkezdődött a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása. A múlt század végén a magyar felsőoktatás lehetőségei kibővültek. A BBTE feladata a további építkezés, ezáltal a BBTE a magyar felsőoktatás fellegvárává válhat.

A magyarországi egyetemek támogatást nyújtanak, partnerségi viszonyt alakítanak ki.

Köszöntők

A partneregyetemek köszöntője során a Debreceni Egyetem rektora Horváth Zoltán, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektor-helyettese Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem rektor-helyettese Pál József méltatták a 140. éves magyar oktatatás értékét, jelentőségét, a BBTE eredményeit.

A hazai román egyetemek részéről köszöntők hangzottak el.

Az ünnepi egyetemi tanévnyitót gazdagította a Rektori Galériában elhelyezett Berde Áron emlékplakett. Berde Áron az egyetem első rektora volt (1872- 1873.-ban).

Bemutatták T. Szabó Levente és Zabán Márta szerkesztésében megjelent „Dokumentumok a kolozsvári Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Kar történetéhez (1872-1892)” című könyvet, melyet Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője méltatott.

Az est záró mozzanatát a BBTE múzeumában megnyitott egyetemtörténeti kiállítás zárta, mely az 1872-1919 közötti időszakban keletkező dokumentumokat, fényképeket, újságokat és egyéb eszközöket mutat be.

Ma is érvényes Berde Áron rektori székfoglaló beszédének híressé vált mondata: „Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben.”

Csomafáy Ferenc