„Egyed, vegyed, használd, dobd el!”

„Egyed, vegyed, használd, dobd el!”
„A táplálkozási szokásokat a médián keresztül lehet módosítani” – nagyon érdekes, a témát tekintve pedig igen aktuális előadást hallgathattak meg mindazok, akik szerda délután részt vettek dr. habil. Forgács Attila Médiaüzenetek és evészavarok című előadásán a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében.

 

Az eseményt szervező Janus Pannonius Szakkollégium nevében Györbiró András tudományos igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetet mondva társainak, közöttük is Borzási Kinga szakkollégistának az előadást létrejöttéhez nyújtott segítségért.

Dr. habil. Forgács Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának Magatartástudományi és Kommunikációselméleti Intézetének igazgatója 2004-ben jelentette meg Az evés lélektana című könyvét, a téma kutatásának kezdete azonban külön érdekes történetet jelent. Mint megtudtuk, debreceni egyetemista éveiben eldöntötte, hogy külföldön fog tanulni, ennek érdekében pedig leveleket küldözgetett más országokban élő ismert magyaroknak, támogatást kérve tőlük. Az Amerikai Egyesült Államokban akkor már rendkívül ismert dr. Szathmáry Lajos (1919–1996) gasztronómiai fejedelem, médiaszemélyiség, újságíró, tévésztár, egyetemi tanár és filantróp meghívta magához Chicagóba, lehetőséget biztosítva arra, hogy tanulmányozza 43 ezer kötetes könyvtárát, a világ valószínűleg legnagyobb gasztronómiai gyűjteményét.

 

„Moho sapiens shopiens”

 

Az evéslélektannal foglalkozó kutatás új keletű, 2004 óta jelennek meg az ezzel kapcsolatos könyvek, tudtuk meg dr. Forgács Attilától. A társadalomnak az egyén felé sugárzott üzenetei nagymértékben megváltoztak az utóbbi évtizedekben: az „Élj Istennek tetsző, erkölcsös életet” helyett a mai üzenet az „Egyed, vegyed, használd, dobd el!” lett, és ez vonatkozik úgy az élelmiszertermékekre, mint az egyéb fogyasztási cikkekre, de barátokra és párkapcsolatokra is. Van olyan templom, amelyet Tesco áruházzá (!) alakítottak, a szupermarketekben az alapélelmiszerek közé a snackszet, a chipszet, a levesporokat és a ketchupot sorolják. A hirdetések jellemző módon már akkor is az evésről szólnak, ha a reklámozott szolgáltatásnak (pl. valamilyen bank) ehhez semmi köze nincs. A fogyasztói társadalom emblematikus figurája ez elhízott ember lett, a „moho sapiens shopiens”. – Az élelmiszervásárlás kétharmada impulzív, nem tervezett, irracionális, nem tudatos viselkedés. A fogyasztói társadalom addig él, ameddig rá lehet venni az embert, hogy legyen elégedetlen, érezze rosszul magát, akarja kicserélni a régit – hangsúlyozta dr. Forgács Attila, ráirányítva a figyelmet arra a paradox tényre is, hogy egyre jobban élünk, mégis egyre több a depressziós ember. A helyzetre találó a Rolling Stones együttes jól ismert dalának a címe: I can’t get no satisfaction…

 

Elhízott emberiség

 

Az elhízás nem civilizációs betegség, hanem a fogyasztói társadalomé, nyomatékosította dr. Forgács Attila. Az 1960-as évek óta megduplázódott az elhízottak száma, egyre több a túlsúlyos gyermek, és a trendet nem sikerül tartósan megállítani. Mint a számadatok bizonyítják, nem is a lefogyás a nehéz, hanem a „jojózás” esélye nagy: átlagosan 80, de még a gyomorgyűrűzött személyek esetében is 40 százalékos a visszaesés. Az előadó szerint a ’60-as években történt valami, az akkor bekövetkezett társadalmi változások indították el a folyamatot: a szupermarketekben a kosarakat felváltották a bevásárlókocsik, a kívánatos csomagolású termékek, akciós ajánlatok a vásárlási ösztönre hatottak, a személygépkocsik és a televízió mindenki számára elérhetővé vált, ami kiváltotta a mozgásszegény életmódot, majd az elhízást. A marketing jelentős mértékben fejlődött, a fő cél pedig: az embereket rábeszélni a fogyasztásra. A társadalmi szerepek megváltozása (az édesanyák is munkahelyet vállaltak) kedvezett a különböző készételek, instant termékek megjelenésének, és kialakul ezen termékek marketingpiaca is. A belső ingerek helyett ma már külső ingerek (piac, marketing) szabályozzák az evés magatartást, az egyik legfontosabb célcsoportba pedig a gyermekek tartoznak, hiszen előttük még hatvan év fogyasztás áll…

 

Médiaüzenetek

 

„Egyél, fogyassz!”, ugyanakkor „Légy karcsú!” – ez az egyik médiaüzenet, amellyel bombáznak minket. A női testideál fokozatosan megváltozott, a 60’-as évek végén már a csontsovány modell, Twiggy volt a követendő példa, s ez a trend érvényesül ma is. Paradox helyzet áll fenn: az ember elhízik, az ideálja pedig a soványság, az ez utáni vágy pedig szélsőséges megnyilvánulásokhoz is vezethet (anorexia, bulémia). Egy másik médiaüzenet: nem vagy elég férfias/nőies. Felmérések szerint a nők 98 százaléka (!) elégedetlen a megjelenésével, míg az Adonisz-komplexus főleg a férfiak esetében érvényesül, és a lényege: minél nagyobb izomköteget gyúrni, ennek érdekében pedig a szteroidok használatától sem riadnak vissza. A plasztikai műtétek ma már mindkét nemre jellemzőek – gondoljunk csak Michael Jackson popsztárra, a test diszmorfofóbia egyik legnagyobb áldozatára… A harmadik médiaüzenet: félj az ételtől! Egyre több az olyan fogyasztó, aki nem bízik az élelmiszerek egészséges voltában, zsír, cukor és só fóbiák alakultak ki, egymást követik a globális élelmiszerbotrányok. A legfőbb értékké az egészséges étel válik, a világ átalakul: évszázadokon keresztül a vallási dogmák domináltak, a 20. században az ideológiai dogmák kerültek előtérben, a 21. századra pedig az evési dogmák a jellemzőek…

Tököli Magdolna