„A nemzeti közösségek is államalkotó tényezők”

„A nemzeti közösségek is államalkotó tényezők”
Nagyvárad- Április 20-án a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ konferenciatermében tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Bihar megyei szervezete, melyen Kelemen Hunor szövetségi elnök is jelen volt. A tanácskozás után a politikus exkluzív interjút adott az Erdély Online-nak.

 

– Hogyan értékeli azt, hogy a román pártok megyei vezetői is fontosnak tartották, hogy megjelenjenek a küldöttgyűlésen? Mi a véleménye az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, illetve az újraválasztott Kiss Sándor elnöknek a tevékenységéről?

– Az RMDSZ Bihar megyei szervezete az erős RMDSZ-szervezetek közé tartozik, és az elmúlt évek eredményei, munkái azt bizonyították, hogy az itteniek jól végezték a dolgukat. Nehéz körülmények között is sikeres szervezetről tudunk beszélni. Gondolom többek közt ennek is köszönhető, hogy Kiss Sándort újraválasztották a megyei szervezet elnöki tisztségébe. A Bihar megyei román pártok képviselőinek jelenléte a tisztújító küldöttgyűlésen pedig azt az üzenetet közvetíti, hogy fontos politikai tényező a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Biharban, hiszen mindenki ezt hangsúlyozta. Túl az udvariassági körökön, azt gondolom, hogy az üzenetekből ezt lehet kihámozni. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni egy percig sem, hogy ki volt, aki Bihar megyében a megyei politikai egyezséget megszegte, és hogy miért nincs Nagyváradnak magyar alpolgármestere. Azon kívül, hogy nincs szükség a mi szavazatainkra, az egyezségeket mégis csak be illik, be kell tartani, és ez országos szinten is érvényes. Úgy vélem, hogy a politika mindig egy változó, alakuló dolog a mi életünkben, és sok mindent újra kell értékelnünk, mi magunk, illetve mások is. Tehát fontos üzenetnek tartom, hogy a román pártok képviselői eljöttek, és a Szövetségnek a szerepéről, erejéről, lehetőségeiről, komolyságáról, felkészültségéről, és nem utolsósorban megbízhatóságáról pozitív hangnemben nyilatkoztak. Ugyanakkor abban a politikai kontextusban, melyben mi tevékenykedünk, a helyi, megyei és országos szinteken, egyértelmű, hogy nekünk egyetlenegy szövetségesünk volt, van és lesz, az erdélyi magyarság, az erdélyi magyar közösség, az erdélyi magyar emberek, akik ezt tavaly két választás alkalmával is megerősítették, és a kis magyar versenypártokat nem tartották megbízható és komoly politikai szervezeteknek.

Alkotmánymódosítás

– A közelmúltban többször is elhangzott, hogy az RMDSZ egyik idei fő prioritása az alkotmánymódosítással kapcsolatos. Milyen álláspontot képviselnek?

– A parlamenti munkánk során ebben az időszakban nekünk nagyon sok mindenre oda kell figyelnünk azért mert ellenzékből a jogérvényesítés és a megszerzett jogok megtartása soha nem könnyű feladat, főleg akkor, amikor egy hetven százalékos többséggel és annak a szándékaival szembesülünk. Ezek a szándékok alkotmánymódosításra vonatkoznak elsősorban, és csak a nagyobb témákat említem ezután: a fejlesztési-gazdasági régióknak az átszervezésére, a választási rendszernek az újragondolására, a választási törvény módosítására utalok. És akkor nyilván a napi kérdésekről, mint például a közösségi szimbólumokról, a nyelvhasználatról, vagy az oktatási törvénynek a küszöbön álló, parlamenti vita alatt levő módosításáról, még nem is beszéltünk.

Az alkotmánymódosítással kapcsolatosan nekünk nagyon pontosan látnunk kell azt, hogy az alkotmánynak a különböző fejezeteit ha nem módosítjuk, akkor is Románia egy működőképes ország, és a legfőbb politikai intézmények működhetnek. Ennek ellenére azt gondolom, hogy szükség lenne az alkotmánymódosításra, szükség lenne az első cikkelytől az utolsó cikkelyig nagyon-nagyon sok rendelkezésnek az újrafogalmazására. Az első cikkelynél, amit mi mindig kifogásoltunk, mint ismert, az a nemzetállami jelző, meghatározás. Azt mondjuk ugyanis: egy olyan országban, ahol minimum tíz százaléka az ország lakosságának valamilyen más nemzetiséghez tartozik mint a többségi nemzet, vagyis a román, nekünk a valóságból kell kiindulnunk és nem a vágyálmokból. Amúgy sem gondoljuk azt, hogy Romániában a 21. században arra kell törekedni, hogy egységes nemzetállam legyen, mert ez azt jelentené, hogy többek közt a magyarokat is kizárnák az országból. Ezért mi javasoljuk ennek módosítását. Tudjuk azt is, hogy jelen pillanatban ez egy lehetetlen, elérhetetlen javaslat, illetve célkitűzés, mivel egy másik cikkely megtiltja, hogy hozzá lehessen nyúlni az 1. cikkelyhez, de mi azt gondoljuk, hogy szükség van a társadalmi vitára, arra, hogy érvekkel alátámasszuk ezt a javaslatunkat. Ugyanakkor úgy vélem, hogy nem lehet egy alkotmányban egy olyan rendelkezés, amely a következő nemzedékek számára megtiltja, hogy bizonyos kérdéseket akár újragondoljanak, és nem teremthet olyan helyzetet, hogy bizonyos kérdésekhez esetleg húsz, harminc, negyven év múlva, vagy akár tíz év múlva az utánunk következő nemzedékek ne nyúlhassanak hozzá. Ezért javasoljuk törlésre azt a cikkelyt, mely megtiltja, hogy az alkotmány bizonyos rendelkezései módosíthatóak legyenek. Azt kezdeményezzük, hogy kerüljön be az alkotmányba egy olyan cikkely, mely kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbségek, a nemzeti közösségek államalkotó tényezők. Ezzel perspektívában megnyitnánk egy nagyon fontos lehetőséget azon kívül, hogy az erdélyi magyar embereknek a komfortérzetét is javítanánk, és már nem tekintenék magukat, vagy nem tekintenék őket mások- mert nem is arról van szó, hogy mi önmagunkat hogyan látjuk, hanem, hogy mások hogy látnak minket- másodrangú állampolgárnak. Ez az államalkotó tényezőként való elismerés ilyen irányba mutatna. Azt is fenntartjuk, illetve jó javaslatnak tekintjük, hogy az 1918-as gyulafehérvári kiáltványnak a rendelkezései, az alapvető tézisei az alkotmányba bekerüljenek valamilyen formában: egy preambulumba, vagy valamilyen más, az általános jogelveknél megfogalmazott cikkelyek közé. A többi módosító javaslatunk a parlament és a kormány viszonyára, a kormány és az államelnök viszonyára, a parlament működésére, a két ház jogköreinek a szétválasztására vonatkozik, az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések tisztázására. Tehát mind-mind olyan javaslatok, melyek az országot működőképesebbé, az intézményeket jól működővé, egymástól elkülönülté tenné, úgy hogy legyenek meg a fékek, a súlyok és az ellensúlyok az alkotmányon belül.

– A másik vitatéma a régiók átszervezése….

– Nem tartjuk fontosnak, jónak, sőt egyáltalán nem tartjuk szükségesnek, hogy az alkotmányon keresztül a megyék és a központi kormányzat közé egy újabb közigazgatási szintet beiktassunk, és a mostani gazdasági-fejlesztési régiókból közigazgatási régiókat hozzunk létre. Ezzel ugyanis azt érnénk el hosszú távon, hogy kiürülnének a megyék ott, ahol mi erősek vagyunk és a mi súlyunk elveszne. Másfelől a döntések messze kerülnének az emberektől, plusz minden egyes adófizető polgárnak ilyen körülmények között sokkal többe kerülne az állam fenntartása, mint most. Sokkal több pénzbe kerülne a bürokrácia, és nem az állampolgárt szolgálná egy ilyen döntés. Nekünk abból kell kiindulnunk, hogy nem több államra, hanem kevesebb államra van szükségünk. Nem az kell nekünk, hogy a döntéseket messzibbre vigyük a polgároktól, hanem arra, hogy közelebb hozzuk, ezért is készítünk egy olyan törvényt, amely a decentralizációról szól, és jogköröket adna át a központi kormányzattól a megyei önkormányzatoknak. A fejlesztési régiókkal kapcsolatban pedig azt mondjuk, hogy igen, amennyiben van erre politikai akarat, akkor újra kell ezeket gondolni, koherensebbekké kell tenni, és mivel Nagyváradon beszélgetünk, egy Várad-központú partiumi régiót kell kialakítani. Nem Nagyváradnak kell Kolozsvárral hadakoznia, hanem a két megyének két különböző régióban kell helyet találni, és a két megyeszékhely- Várad és Kolozsvár- két különböző régiónak kell legyen a központja, mint fejlesztési régióközpont. Én úgy gondolom, hogy ez lenne a helyes megoldás, ezeknek a javaslatoknak a megalapozását mi elkészítettük, megvannak az érveink, és ezeket fenn fogjuk tartani. Hogy milyen sikerrel, azt ebben a pillanatban nem tudnám megjósolni.

Pártfinanszírozás

– Az elmúlt napokban az egyik kolozsvári magyar hírportálon tényfeltáró cikk jelent meg, mely azt állította, hogy a magyar állam pénzelte tavaly az EMNP kampányait. Az érintettek azzal vádolták meg önt és az RMDSZ-t, hogy a megrendelésükre készült az anyag. Mit reagál erre, illetve mi a véleménye a pártfinanszírozásokról?

– A megjelent írással kapcsolatban csupán annyit mondanék, hogy azokat a vádakat, melyeket megfogalmaztak személyesen irányomba, vagy az RMDSZ felé, egytől-egyig visszautasítom. Én magam nem tudtam ennek az írásnak a készüléséről, én magam soha a sajtónak, újságoknak, még annak sem, melynek az egyik tulajdonosa én vagyok- hiszen nem titok, hogy a Transindexről van szó, melynek már tíz éve én vagyok az egyik tulajdonosa-, nem adok megrendelést, tartalmi kérdésekbe én nem szóltam, és szólok bele. A cikket a Freedom House, az amerikai külügyminisztérium és a bukaresti francia nagykövetség egyik programján keresztül készítették. Én is csak a hírportálon olvastam, amikor megjelent. Nem kellett ehhez tőlem semmifajta beleegyezés, nem kellett semmit kérnie tőlem a szerkesztőségnek. A többi mind-mind részletkérdés, melyekkel nem kívánok próbálkozni, hisz nem az én dolgom, és mindenféle ezzel kapcsolatos vádat vagy rágalmat visszautasítok. Azt tudom mondani, hogy az RMDSZ minden egyes esztendőben a román költségvetésből kapott támogatásokkal, pénzekkel elszámol, nyilvánosan is, és a Hivatalos Közlönyben is megjelenteti ezt. Minden évben több ellenőrzésnek is alávetve végignézik a mi költségvetésünket, illetve könyvvitelünket az illetékes szervek és soha semmiféle hibát nem találtak ebben. Mi vagyunk az egyetlen olyan kisebbségi szervezet, mely a költségvetésből kapott pénzeknek nagyon nagy, jelentős részét nyilvános pályázatokon meghirdeti, és a civil társadalomnak kulturális, irodalmi szervezeteknek a fenntartására fordítjuk normatív vagy más kisebb támogatások formájában. Egy részét a pénznek a szervezet működésére fordítjuk, hiszen ez a forrás a költségvetésből erre van szánva, azoknak a politikai, társadalmi vagy kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek parlamenti mandátumhoz jutottak a törvény szerint, ilyen értelemben pedig azt gondolom, hogy mi mindig korrektül, tisztességesen jártunk el.

– A napokban a Jobbik szervezetet alapított Bihar megyében is. Mi az ezzel kapcsolatos álláspontja?

– A Jobbikkal, vagy bármilyen más szélsőséges politikai párttal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy Erdélyben, a transzilván szellemiséggel, az erdélyi magyarok értékrendjével nem fért össze soha és a 21. században sem fér össze semmiféle szélsőséges nézet, kizáró ideológia akár jobb, akár baloldalról érkezik ez. Nem tudjuk elfogadni, ezért azt mondjuk, hogy Erdélyben, Romániában nincsen szükség arra, hogy a Jobbik pártszervezeteket, irodákat hozzon létre, hogy ide importálja azt a nézetet, azt az ideológiát, melyet Magyarországon képvisel. Én azt gondolom, hogy az erdélyi embereknek, az erdélyi társadalomnak, a magyar embereknek mifelénk nem volt, és nincsen szüksége semmifajta szélsőséges ideológiára, ezért azt kell mondanunk, hogy nincs erre szükség!

Ciucur Losonczi Antonius