„A házasság komoly egészségvédő faktor”

„A házasság komoly egészségvédő faktor”
Nagyvárad – A napokban a dr. Földes Béla vezette Partium Alapítvány meghívására dr. Kopp Mária orvos, pszihológus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgató-helyettese tartott előadást a Szigligeti Színházban. Ezt megelőzően exkluzív interjút adott az Erdély Online-nak.

 

 

– Ön a Sommelweis Egyetem-MTA Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoportjának vezetője is. Mivel foglalkozik ez a testület?

 

– Én eredetileg orvos és pszihológus is vagyok. Szerintem valahogyan az orvoslás mellett egy kicsit háttérbe szorul, hogy az emberi agy és az emberi lélek minden tevékenységünket, az egészségünket és a betegségeinket is befolyásolja. Pedig a modern világban a lelki egészség zavarai, tehát a mentális megbetegedések rendkivül gyakorivá váltak, így akár modern járványnak is nevezhetjük azt, hogy az emberek legalább 30 százaléka szenved valamilyen szorongás, depresszió vagy kényszerbetegség miatt. Nagyon sokszor erre úgy próbálnak megoldást találni, különösen a férfiak, hogy alkoholhoz nyúlnak, vagy elkezdenek drogozni, illetve ezekhez hasonló mesterséges eszközöket vesznek igénybe.

A lelki egészségnek a fontosságát különben az Európai Unió is felismerte, éppen a közelmúltban nyertünk el egy pályázatot, ugyanis az Unión belül most indul A lelki egészséggel kapcsolatos összefogás elnevezésű program, melyben egyébként Románia is részt vesz, nem csak Magyarország. A programon belül engem kértek fel a depresszió, illetve az öngyilkosság megelőzésével foglalkozó munkacsoport vezetésére. Ehhez kapcsolódik hozzá most az e-health, tehát az internetes egészségmegőrzésnek a kérdésköre is. Ez azért nagyon lényeges, mivel tudjuk, hogy Magyarországon ez különösen aktuális téma, mert noha már javultak az öngyilkossági arányok, azért mégis rendkivül magasak, az első öt között vagyunk e téren. Ezért most fejezünk be egy olyan öngyilkosság-megelőzési programot Miskolcon, aminek az előzménye Szolnokon zajlott le, és melynek lényege, hogy minden segítő foglalkozású személy részére felkészítést tartunk, tehát kurzust tulajdonképpen arról, hogy miként lehet felismerni azt, ha valaki veszélyben van, felismerni a depressziót vagy az öngyilkossági hajlamot. Hova lehet utána az érintetteket továbbküldeni, és mit kell tenni ebben az esetben a családorvosnak, és utána a pszihiáternek. Ami nagy öröm a számunkra, hogy a szolnoki programunkban 30 százezrelékről 13 százezrelékre csökkent az öngyilkosságok aránya, tehát a program hatására több mint 50 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma. Ennek az új pályázatnak pedig ugyanakkor az a másik célja, hogy az egészségpolitikába bevigyük azokat a módszereket, amivel országos szinten is lehet ezeket terjeszteni.

 

Védőfaktor

 

– A történelem folyamán mindig voltak gondok és bajok, különböző háborúk. A modern kor embere akkor miért depressziósabb, mint mondjuk a négy évszázaddal ezelőtt élt elődje?

 

– Tulajdonképpen az a baj, hogy ha folyamatosan érik az embert olyan változások, melyeknek nehezen tud megfelelni, akkor ez jelenti a legnagyobb nehézséget a számára. Ha azonban nagyjából stabil egy társadalom, akkor ott nem következnek be hirtelen változások. Egy másik oka lehet ugyanakkor a depressziónak, ha valaki bekerül egy nagyon nehéz élethelyzetbe. Viszont érdekes módon kimutatták, hogy amikor nagyon nagy baj van, akkor az emberek összefognak, és jobban meg tudják oldani a problémáikat. A mai világban az a nehéz, hogy nagyon sok, korábban létező biztonsági tartalék tönkrement. Például a házasságoknak a fele válással végződik Magyarországon, de nagyon súlyos gond az úgynevezett kényszerszingliség is. A fiatalok ugyanis nagyon nehezen találnak párt maguknak. Ugyan a szépirodalmi alkotásokban is olvashatunk arról, hogy régebben a házastársak mennyi problémákkal küszködnek, s egyáltalán nem volt ideális állapot, amikor a szülők mondták meg, hogy suba subához és guba gubához alapon ki-kivel házasodjon, napjainkban viszont a fiatalok arról panaszkodnak, hogy nem mernek igazán párt választani, nem mernek igazán bízni a másikban, mert nem tanulták meg az ezzel kapcsolatos készségeket. Az egyik legsúlyosabb stresszforrás tehát a mai világban, hogy nem alakulnak ki olyan tartós kapcsolatok, melyek egyébként meg tudnák védeni az embereket a nagyon nehéz élethelyzetekben. Több nemzetközi vizsgálat is kimutatta, hogy egy férfi számára a házasság sokkal nagyobb védőfaktor, mint ha nem dohányzik, vagy iszik kóros mennyiségű alkoholt. Tehát azok a férfiak, akik házasságban élnek, háromszor nagyobb valószínűséggel élik meg a 69. életévüket, mint azok, akik nem házasok, ha a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, elhízás, életkor és iskolázottság szerint kontrolláljuk az adatokat. Ez valahogy érdekes módon nincs benne a népegészségügyi programokban. Nagyon jó, hogy harcolunk a dohányzás ellen, de az, hogy a házasság maga mennyire komoly védőfaktor és a jó házasság különösen- mert ötszörös valószínűséget jelent a 69. életév betöltése szempontjából, elsősorban a férfiak számára -, valahogy sohasem kerül szóba.

 

A befolyásolás lélektana

 

– Mivel magyarázható a nyájszellem, vagyis az, hogy az egyének hajlamosak követni a tömeget, és szeretnek egy nagyobb közösséghez tartozni?

 

Főleg a fiatalok esetében bizony a környezetnek nagyon komoly szerepe van ebben, és napjainkban különösen nagy gondot okoz, hogy az interneten egy olyanfajta mesterséges közösség alakult ki, amelyen keresztül nagyon komolyan befolyásolják egymás véleményét a fiatalok. Pontosan ez az egyik jellemzője a modern társadalomnak, hogy az embereknek nincs meghatározott értékrendje, mert nem kapják ezt meg a családjukban. Egy meghatározott értékrenddel rendelkező ember nem fogja megváltoztatni a véleményét csak azért, mert mások ezt mondják, de hogyha ez nem alakul ki a családban, az iskolában, akkor bizony nagyon könnyen befolyásolhatóvá válik. Egyébként a befolyásolás lélektana az egyik legizgalmasabb területe a modern társadalomnak, mert a fogyasztói társadalom alapja, hogy megpróbálja az embereket lehetőleg a számára legkedvezőbb irányba befolyásolni. Az ideális fogyasztó a magányosan szorongó ember, akinek nincsenek komoly és jó kapcsolatai, és ebből kifolyólag bármibe beugrasztható. A fogyasztói társadalom tulajdonképpen ezt a fajta embertípust próbálja előállítani. Ha valaki komoly értékrenddel rendelkezik, akkor viszont mondhatnak vagy ismételhetnek neki mantraszerűen bármit, nem engedi befolyásolni magát. Ezért fontos a családi kapcsolatok szerepe, az erős családoké, melyekben jók a kapcsolatok. Sajnos azonban a modern világban a legelkeserítőbb ellentéteket az ember sokszor a családon belül tapasztalja, testvérek, vagy szülők és gyermekek közt. Ezért most Magyarországon nagyon komolyan részt vállalunk abban, hogy bevezessék az iskolában a társkapcsolati készségfejlesztést. Régen nem kellett ezt tanítani, mert ott volt a nagy családban az a személy, aki tudott segíteni, vagy akinek a mintáját a többiek követni tudták, de bizony napjainkban a széteső családokban felnővő gyermekek meg kell tanulják azt, hogy miként lehet egy kapcsolatot felépíteni, illetve továbbfejleszteni, hogyan lehet megoldani a konfliktusokat, mert ez magától nem megy.

 

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: ,